A lúdtalp fajtái, tünetei, okai, diagnosztizálása, kezelése és megelőzése

A láb hárompontos alátámasztása és boltíves felépítése a legkiválóbb, legterhelhetőbb statikai felépítés. A három pont (a sarokcsont gumója, az első és az ötödik lábközépcsont feje) között emelkedik a boltíves szerkezet, melyet szalagok és izmok tartanak.

A lúdtalp a láb boltozatos szerkezetének rendellenességét jelenti: a hosszanti és a harántboltozat ellaposodása,  a boltozat süllyedése a lábfej mind a 26 csontját, 33 ízületét, valamennyi szalagot, inat és izmot érinti, egyesekre fokozott terhelést hárít.

Az alátámasztás megváltozása az egész testre hatással van: befelé fordul a térd, a csípő behajlik, a fenék kitolódik. A lúdtalp népbetegség, a leggyakoribb statikai eredetű betegség, a lábfájdalom egyik leggyakoribb oka, ám sokan nem tekintik bajnak, amíg nem fáj. A fájdalom idővel a mozgásrendszer más pontjain (boka, térd, csípő, derék) is jelentkezhet a lúdtalpból eredően.

A lúdtalp fajtái

A lúdtalp nem veleszületett rendellenesség. A talpboltozat csak a járás során, gyerekkorban alakul ki, de felnőttkorban is lesüllyedhet a korábban egészséges boltozat. A lúdtalp fajtáit mértéke és kialakulása szerint különböztetjük meg.

1. A hosszanti boltozat süllyed meg mérsékelt lúdtalp esetén, a kialakulás első szakaszában.

2. A harántboltozat is lesüllyed, ezzel a teljes lúdtalp kialakult.

A lúdtalp okai

A lúdtalp kialakulásának több oka is lehet, legtöbbször ezek közül több együttesen jár.

• Genetikailag laza szalagok már a boltozat kialakulásánál rosszul teljesítenek, ennek következtében alakul ki a gyerekkori lúdtalp: szinte a járásindulással egyidejűleg eleve, süllyedt lábboltozat alakul ki, mert a laza szalagok nem képesek tartani a kisebb terhelést se.

• A testsúlynövekedéssel járó terhelésnek nem tudnak eleget tenni a lábboltozat szalagjai, ezért alakul ki serdülőkorban, terhesség alatt lúdtalp.

• Az izmok edzetlensége is okozhatja a gyerekkori lúdtalpat: idő előtti lábraállítás, túlterhelés, sima talajon való járás, mozgásszegény életmód nem ad lehetőséget az izmok megfelelő használatára, erősödésére.

• Állómunka, túlsúly, aszfaltozott talajon való futás olyan túlterhelést jelent, amit a szalagok és izmok nem viselnek el károsodás nélkül, ezért lesüllyed a lábboltozat.

Milyen tünetekkel jár a lúdtalp?

A lúdtalp látható tünete a lesüllyedt talp. Nem mindig okoz folyamatosan érezhető tüneteket, sokszor pedig nem a talpon jelentkeznek a tünetek. 

• Begyulladt lúdtalp. A lesüllyedt boltozat fájdalma az inak, szalagok és izmok  túlterhelése következtében járás közben vagy utána erősödik. A fájdalom a fáradékonyságtól a mozgásképtelenségig terjed.

• Ízületi deformitások a lábfejen. A rossz alátámasztás következtében bütyök, kalapácsujj, bokasüllyedés a lúdtalp velejárójaként, következményeként alakul ki.

• A mozgásrendszer egyéb deformitásai. Rossz testtartás, X-láb a lúdtalp következményeként alakulhat ki.

• Bőrkeményedések. A lábfejen a rossz alátámasztás miatt megbomlik az izomegyensúly. A túlterhelt területen bőrkeményedés alakul ki a túlzott nyomódás következtében.

• Fájdalom a talpon kívül a bokában, térdben, csípőben, derékban.

• Ízületi kopás az anatómiai helyzettől való eltérés következtében a bokában, az öregujj tőízületében, térdben, csípőben.

Hogyan diagnosztizálják a lúdtalpat?

A lúdtalpat laikusként a vizes talp lenyomatával ellenőrizhetjük: a belső talpél talajra érését ez megmutatja. A panaszok, látható deformitások mellett általában fizikális vizsgálat elegendő, nincs szükség képalkotó vizsgálatokra, de egy újabb eljárás a podoszkóp és annak számítógépes kielemzése, valamint képi megjelenítése részletes és pontos képet ad az egyedi deformitásról. A podoszkóp (talptükör) a nyomódó és kórosan nyomódó felületeket érzékeli és mutatja meg. Járásanalízis vizsgálattal kiegészítve a kezelési terv is hatékonyabban dolgozható ki.

Hogyan kezelhető a lúdtalp?

A lúdtalpbetét a legismertebb módszer, gyerekkorban valóban kezelésre, felnőttkorban a tünetmentes állapotot és rosszabbodás megakadályozását célozza meg.

Egyéb, kevésbé ismert módszerek:

• Gyerekkori lúdtalp esetén nem feltétlenül rendel az orvos azonnal lúdtalpbetétet, hanem a láb izmainak erősödését célzó gyógytornával, egyenetlen talajon járással, lúdtalpszőnyeggel történik a fejlesztés. A sarokcsont bedőlése szupináló cipővel védhető ki, de ezt is csak orvosi javaslatra vegyük.

• A lúdtalp kialakulásának szakaszában, az izmos rögzítettség állapotban altatásban helyrehozható a boltozat, gipszrögzítésben helyben tartható.

• Későbbi szakaszban, a szalagos rögzítettség, majd még később, a csontos rögzítettség állapotban már nincs ilyen lehetőség a deformitás megszüntetésére. Ekkor kap szerepet a lúdtalpbetét. Meghatározott időnként ellenőrizni kell a lúdtalp állapotát: a növekedés idején a láb mérete miatt későbbiekben a betét elkopása miatt új lúdtalpbetétet kell csináltatni, hogy mindig a szükséges helyen és mértékben nyújtsa az alátámasztást.

• Ortopédiai csontkorrekciós műtétre ritkán kerül sor lúdtalp miatt, ám a vele járó következmények (bokasüllyedés, bütyök, kalapácsujj) okozta fájdalom és kopás bizonyos esetekben szükségessé teheti.

• Begyulladt lúdtalp esetén pihentessük vízszintesen az alsó lábszárat. Terhelés nélkül végezzünk gyógytornát. Használjunk fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő krémeket. Fizikoterápiás kezeléssel egészítsük ki a fájdalomcsillapítást.

Hogyan előzhető meg a lúdtalp kialakulása?

A lúdtalp kialakulásának, különösen rosszabodásának megelőzéséért, valamint a fájdalmas tünetek enyhítéséért sokat tehetünk. 

• Veleszületett laza, gyenge szalagrendszer esetén különösen ügyeljünk a túlsúly megelőzésére, az izmok erősítésére. Ennek érdekében a szülők tehetnek a gyerekük egészségéért, ha tudnak saját lúdtalpukról. 

• Felnőttkorban folytassuk a gyerekkorban elsajátított mindennapos lábtornát.

• Ahol tehetjük, járjunk mezítláb egyenlőtlen talajon.

• Kellően tágas, de jól tartó cipőt hordjunk, magassarkút csak alkalmi esetekben.

• Sportoláshoz, álló munka esetén különösen fontos a lábfejnek jó tartást biztosító cipő.

• Ha már van lúdtalpbetétünk, folyamatosan hordjuk, és időnként csináltassunk újat.

Milyen gyakorlatok képezik a lúdtalp tornát?

A lúdtalp torna elemei lazító, nyújtó, erősítő gyakorlatokat tartalmaznak. Megmozgatják a lábfej kevéssé használt részeit, nyújtják a túlterhelt, görcsös izmokat, lazítják a feszes inakat. Reggel még az ágyból felkelés előtt bemelegítésként, este pihenésképpen végezzük akár tévénézés közben.

• Lábfejkörzés reggel: fekvésben emeljük a függőlegesre lábunkat, körözzünk be- és kifelé lábfejünkkel. Pedálozzunk előre-hátra a lábfejjel. Hajlítsuk be a lábujjakat amennyire csak tudjuk, majd feszítsük hátra és szét.

• Medvejárás este: mezítláb a szőnyegen járkáljunk külső talpélünkön, a lábujjakat kanyarítsuk befelé. Járkáljunk sarkon, a lábfej első részét emeljük meg, feszítsük vissza. Járjunk lábujjhegyen. Váltogassuk ezeket a járásmódokat.

• Szórjunk ki apró tárgyakat a földre (dobókocka, kavics), és lábujjainkkal fogva szedegessük össze egy tálba őket.

• Fogjunk lábujjunk közé ceruzát és így rajzoljunk egy papírra ábrákat.