A csontritkulás fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése, megelőzése

Harminc-negyven éves korban érjük el legnagyobb csonttömegünket, ezután megindul a csontvesztés folyamata. Ekkor a csontok tömege és mésztartalma csökken, porózussá, törékenyebbé válnak a csontok. A csontvesztés élettani folyamat, amennyiben évi 3-5% állományvesztést jelent.

Ennél gyorsabb ütemű leépülés kóros, a csontképző és csontlebontást végző sejtek összhangja megbomlik. A lebomlás gyorsasága mellett a kiindulási állapot is meghatározó a csontállomány szempontjából. A csontritkulás (oszteoporózis) a csontok szerves és ásványi anyagának kóros mértékű fogyása. Ennek következtében a csontok törékennyé válnak. A lakosság 7-10 %-át érinti, nőknél négyszer gyakoribb.

A csontritkulás fajtái

A csontritkulás fajtáit a betegség előrehaladottsága szerint csoportosítjuk. Mértékét csontsűrűség-vizsgálattal lehet meghatározni. Ennek T-score értéke az optimális csonttömeg átlagértékéhez viszonyított eltérést mutatja.

1. Oszteopénia - kevés csontúság, a kóros mértékű csonttömegvesztés már megindult, de még a veszteség még kisebb mértékű, a T-score érték -1 és -2,5 között van.

2. Oszteomalácia - csontlágyulás, a csontok ásványianyag-tartalma nem megfelelő, az angolkór felnőttkori formája.

3. Oszteoporózis - csontritkulás. A csont elvékonyodik, üreges, lyukacsos. A csontsűrűség-vizsgálat -2,5-ös T-értéknél alacsonyabbat mutat.

4. Súlyos fokú oszteoporozis - a csontvesztés előrehaladottságára utal, ha férfiak esetében a T-érték -2,5-nél alacsonyabb, és/vagy mindkét nem esetében törés is előfordult már, illetve -3-nál alacsonyabb és több törés, valamint egyéb rizikofaktor is fennáll.

Csoportosíthatjuk a csontritkulást a kiváltó okok szempontjából is.

1. Elsődleges csontritkulásról van szó az esetek 80 %-ában. Két fajtája: nőknél a menopauza időszakában, 45-60 éves korban, és mindkét nemnél időskorban zajló folyamat.

2. Másodlagos csontritkulásról beszélünk, amikor a folyamat más betegséghez, kóros állapothoz kapcsolódóan, annak következményeként vagy a kezelés következményeként kalcium-felszívódási, beépülési zavart okozva alakul ki.

A csontritkulás okai

A csontritkulás több tényezőre vezethető vissza, olykor ezek együttes hatása érvényesül.

• nőknél a menopauza idején az ösztrogénszint csökkenése gyorsabb ütemű csontvesztést eredményez, korai menopauza fokozott kockázatot jelent

• más életkorban is előfordul hormonális ok (ösztrogénhiány, fokozott pajzsmirigy működés)

• genetikai okokra utal, ha a felmenőknél is előfordult

• alkati tényező, alacsony, vékony testalkat, teljes ép csontállomány állapotában is kis csonttömeg emeli a csontritkulás rizikóját

• dohányzás, helytelen táplálkozás, túlzott kávé- és alkoholfogyasztás, mozgásszegény életmód fokozza a csontállomány-vesztést

• kalcium és D-vitamin hiány

• egyes anyagcsere- és autoimmun betegségek, illetve az ezekre szedett (szteroidos) gyógyszerek is kedvezőtlenül befolyásolhatják a csontozat állapotát 

Milyen tünetekkel jár a csontritkulás?

A csontritkulás a kezdeti stádiumban nem jár feltűnő tünetekkel, észrevétlenül zajlik. Az első tünetek már jelentős csontveszteséget jeleznek:

• Csonttörés - a csontok kisebb erőbehatásra is könnyebben törnek. Combnyaktörés, csuklótörés lesz egy elesés következménye, később akár egy ölelés is okozhat bordarepedést, súlyos csontritkulásra utal a csigolyák törése

• Testmagasság csökkenése, gerinc görbülete, testtartás megváltozása utal a csontok gyengeségére.

• Fájdalom kezdetben mozgáskor, mozgást követően, ezért fáradtságnak tudható be, később folyamatos fájdalom deréktájon.

Hogyan diagnosztizálják a csontritkulást?

A csontritkulás diagnózisára sokszor már csak egy-egy csonttörést követően kerül sor. Csontritkulás-vizsgálat több módszerrel történhet, olykor ezeket együttesen is alkalmazzák a már meglevő állapot és a folyamat ellenőrzésére.

• Röntgenfelvétellel csak a 30-40%-os csontvesztés mutatható ki, a gerinccsigolyák elváltozásai már előrehaladott állapotot mutatnak.

• Ennél korábbi, kisebb mértékű csontvesztést csontsűrűségmérő készülékkel diagnosztizálnak. Az oszteodenzitometriás mérés kisebb röntgensugár-terhelést jelent a szervezetre, a csontállomány különböző helyein, nagy pontossággal megállapítható vele a csontok ásványianyag-tartalma. Lényege, hogy minél tömörebb a csont, annál nagyobb mértékben nyeli el a sugárzást. Az eredményt az egészséges, harminc éves kori normaértékhez képest viszonyítják. Mérési helyek a csukló, combnyak, gerinc. 

• Laboratóriumi vizsgálattal a szervezet kalcium-foszfor anyagcseréjét lehet mérni, erre felszívódási zavar, más betegségek következtében kialakuló csontritkulás esetén kerül sor.

• Szűrővizsgálat (csontsűrűség-mérés) 65 év felett ötévente, rizikófaktorok mellett ennél korábban és gyakrabban javasolt. 

Hogyan kezelhető a csontritkulás?

A csontritkulás kezelésének célja, a folyamat előrehaladásának lassítása, megállítása, a csontállomány ásványianyag-tartalmának növelése, a fájdalomcsillapítás.

• Fizioterápia - gyógytorna, mozgásterápia, úszás, víz alatti torna a csontvesztés megállítására, a vérkeringés fokozása által fájdalomcsillapításra, elektromos stimulálás. 

• Gyógyszeres kezelés - fájdalomcsillapításra, a felborult csontújraképződés és csontlebontás helyreállítására hat. Kalcium és D-vitamin bevitel a csontképződés feltétele, táplálkozás mellett szükség lehet további bevitelre, valamint K-, C-, B6-vitamin, egyéb ásványi anyagok pótlására.

• Segédeszközök - előrehaladott állapotban fűző tehermentesíti a csontokat a gerincre, bordákra nehezedő testsúlytól. 

• Csontritkulásos betegek számára ajánlott dietetikus által összeállított étrend tartalmazza a szükséges alapanyagok (kalcium, D-vitamin, foszfor) napi mennyiségét, arányát, felszívódását segítő tényezőket.

• Csontritkulás kezelése injekcióval menopauza után álló nők esetében félévente egyszer alkalmazva hatékonyan gátolja a csontleépülést.

Hogyan előzhető meg a csontritkulás?

Már fiatalabb kortól kezdve ajánlott, hogy tudatosan felépítsük csontrendszerünket, minél optimálisabban csúcscsonttömeget érjünk el. Ha nagyobb csonttömegből és kevesebbet veszítünk, időskorunkban is erősebb, teherbíróbb lesz a csontozatunk.

A csontépítés három fő alappillére a napi 1500 mg kalcium és minimálisan 1000 NE D-vitamin bevitele, valamint a mozgás. A csontvesztés természetes folyamatát lassíthatjuk azzal, ha ezeknek a feltételeknek eleget teszünk, nem dohányzunk, ritkán és mértékkel fogyasztunk alkoholt.