A vállficam fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése és megelőzése Kiugrott váll visszarakása

A vállízület testünk szabadon álló gömbízülete, ez biztosítja széles mozgástartományát, ám ebből ered sérülékenysége is. Ficam akkor történik, amikor a felkarcsont feje elhagyja a lapocka ízületi vápáját. 

A vállficam fajtái

A vállficamot a sérülés iránya és súlyossága szerint csoportosítjuk.

1. Elülső vállficam történik az esetek 95 %-ában, például esésnél rossz kitámasztáskor, sportbalesetnél.

2. Hátsó vállficam jóval ritkábban, leginkább áramütéskor, epilepsziás rohamkor történt eleséskor.

3. Teljes ficamkor a felkarcsont kiugrik az ízületi tokból, és ebben a helyzetben marad.

4. Félficam esetén kisebb erő hatására is kimozdul a felkarcsont feje az ízületi vápából, de nem hagyja el az ízületi tokot, kóros helyzetben marad.

5. Ismétlődő ficam eredendően laza vagy korábbi ficam miatt meglazult szalagok következtében.

6. Csontsérüléssel járó ficamkor a felkarcsont feje a kimozdulásnál a vápa pereméről letör egy darabot.

A vállficam okai

A felkarcsont feje nagy erőbehatásra, csavarásra, rántásra hagyja el a lapocka ízületi vápáját. Ilyen történhet:

• dobó mozdulatokat igénylő sportágaknál, pl. kézilabda, vízilabda,
• ütközéssel járó sportágaknál, pl. kontaktsportok, jégkorong,
• balesetnél közvetlen vállra eséskor,
• laza szalagok mellett kisebb mozdulatnál is

Milyen tünetekkel jár a vállficam?

Vállficam esetén legtöbbször látható is a kiugrott váll, deformitás, csapott váll. Sok esetben más sérüléssel is együtt jár a ficam: az ízületi vápából letörik egy darab, szalagszakadás, ötven év felett az esetek 90 %-ában rotátorköpeny sérülése. Ezek tünetei súlyosbítják az állapotot. Általános tünetek:

• jelentős fájdalom kíséri a sérülést,
• duzzanat alakul ki,
• nem mozdítható a váll, (mozgáskorlátozottság)
• rugalmasan rögzített a váll,
• kézzsibbadás, ujjak zsibbadása jelentkezhet,
• jellegzetes testtartásban áll a beteg

Hogyan diagnosztizálják a vállficamot?

Az orvos meghallgatja a beteget a sérülés körülményeiről, fizikálisan megvizsgálja, kitapintja a fájdalmas területet, megvizsgálja a tüneteket. Röntgen felvétel abban az esetben is készül a vállízületről egy esetleges csontsérülés felderítésére, ha a vállficam kívülről is látható. Ultrahangvizsgálatra akkor van szükség, ha felmerül a rotátorköpeny járulékos sérülése.

Hogyan kezelhető a vállficam?

A vállficam kezelésére több módszer közül az orvos a beteg életkora, foglalkozása, és a sérülés jellege alapján választja ki a legoptimálisabb megoldást. Minden esetben ajánlatos a váll mielőbbi visszarakása, ezért javasolt sürgősen orvoshoz fordulni.

A kiugrott váll visszarakása (repozíció)

1. A váll visszarakásához az izmok ellazult állapota és a beteg közreműködése is szükséges. Csak orvos teheti helyére a kiugrott vállat! Az orvos kis mozdulatokkal kísérli meg a helyretételt. Amennyiben a sérülés nem friss vagy a fájdalom miatt ez nem lehetséges, altatásban történik a művelet.
2. Műtéti stabilizálás szükséges, ha a vápa csontsérülését, rotátorköpeny szakadását is helyre kell állítani egyidejűleg. Többszöri ficam után 45 éves kor alatt, sportolók esetében szintén szükség lehet rá. Legtöbbször artroszkópos beavatkozással történik.
3.  Nyílt műtétre kerül sor, ha a csontsérülésnél 20%-os csonthiány keletkezett. A műtét során sor kerül az ízületi vápa megnagyobbítására, a szalagok rögzítésére a nagyobb mértékű stabilizáció eléréséért.

Mi történik a kiugrott váll visszarakása után?

Minden esetben szükséges kontroll röntgenfelvétel, ki kell zárni egy esetleges, ritka idegsérülést. Csontsérülés ellátása után CT vizsgálat is szükséges.

1. Konzervatív kezelés, tehát műtét nélküli repozíció után felkarrögzítőben marad a kar három hétig, idős korban egy hétig. Ezután gyógytornával történik a passzív, majd aktív mozgatás, a továbbiakban jön a proprioceptív torna az ízület jobb helyzetérzéseklésére.
2. Kendővel (rögzítővel) történik a váll rögzítése a visszahelyezés után az alkar a has vagy a hát felőli oldalon történő elhelyezésével a vállficam jellegétől (elülső vagy hátsó ficam) függően, valamint a várható legjobb eredmény érdekében.
3. Műtét után is szükséges a rögzítés és a gyógytorna, de ennek ütemezése a műtéti technikától függ.

Hogyan történik a rehabilitáció?

A vállficam rehabilitációnak fontos része a gyógytorna mind konzervatív repozíció, mind műtét után. Ennek célja a stabilitás erősítése, az izmok erősítése, az ízület helyzetérzékelésének javítása.

• A rögzítés utáni első gyakorlatok: passzív ingamozgatás a test előtt. Az ép kar oldalán támaszkodjunk meg egy asztal sarkában, kissé hajoljunk előre, és a sérült váll oldalán levő kart előre lógatva végezzünk a test előtt ingamozgást ide-oda.
• Második lépésben a test előtti aktív mozgatás következik.
• A teljes mozgástartomány 80 %-a 6-8 hét múlva érhető el.
• A teljes mozgástartomány 3 hónap múlva áll helyre.
• Sportolók a  sérülés után 6 hónappal terhelhetik a vállat ugyanúgy, mint a sérülés előtt.

Hogyan előzhető meg a vállficam?

Helyes mozgáskészség és erőnlét kialakításával, baleset-megelőző magatartással részben kivédhető a vállficam esetek egy része.

• Sportolásnál kerüljük a túlerőltetést, ami a szalagok  mikrosérüléseit okozva az instabilitáshoz, sérülékenységhez vezethet.
• Helyes eséstechnika elsajátításával, védőfelszereléssel csökkenthető az ütközésből, közvetlen erőbehatásból eredő ficamodás gyakorisága.

Különösen nehéz megelőzni a fiatalkori, aktív sport mellett bekövetkezett első ficam ismétlődését. Ennek valószínűsége igen nagy: 20 év alatti első ficam esetében szinte 100%-os, 30 alatti aktív sportolók esetében két éven belül 80-90 %-os, az életkor előrehaladtával a ficam esélye csökken, a rotátorköpeny sérülésének esélye nő. Az  első ficam utáni ismétlődés csökkenthető:

• kifelé történő rögzítéssel (alkar a hát oldalán) 45% körülire
• stabilizációs műtéttel 5-10% körülire.