A csontelhalás fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése, megelőzése

A csontelhalás azt jelenti, hogy az egyes csontok kisebb-nagyobb területén a csontszövet és a velőállomány elhal. Az elhalás történhet közvetlenül az ízületi felszín alatt vagy a szivacsos állományban, kialakulhat gerincben, lábon, karon, leggyakoribb helye a combfej. A kórlefolyás 1-2 év. A betegség előrehaladásával az elhalt szövetnél több kis törés következik be, végül beroppan a combcsontfej. Egyaránt érinti mindkét nemet.

A csontelhalás fajtái

A csontelhalás két fajtáját alapvetően meg kell különböztetni, mert ezek megjelenése, lefolyása és kezelése jelentősen különbözik.

1. Gyerekkori, serdülőkori csontelhalás 3-12 éves kor között

2. Felnőttkori csontelhalás jellemzően 30-50 éves kor között

A csontelhalás okai

A csontelhalás közvetlen oka a csontszövet helyi vérellátásának zavara, károsodása vagy megszűnése: a csontszövet a vérellátás hiányában hal el.

• A combfej elhalása a végartériák vérellátásának zavara következtében történik. Ez lehet sérülés, csonttörés, meszesedés, vérrög okozta elzáródás következménye.

• Serdülőkori kialakulásának oka nem teljesen tisztázott, a háttérben egyaránt gyanítható túlterhelés, vérellátási zavar, örökletes hajlam.

• Felnőttkori csontelhalás kétharmadában hosszabb szteroidszedés vagy alkoholizmus áll a háttérben. Mindkét esetben növekszik a csontlebontás folyamata és a trombóziskészség.

A csontelhalás tünetei

A csontelhalás tünetei között első helyen áll a fájdalom, mely mozgáskor intenzívebb, pihenésre meg is szűnhet. A panaszok súlyossága a betegség előrehaladásával párhuzamosan nő.

• A combfej elhalásakor a csípőtáji fájdalom kisugározhat a far, comb belső része, térd felé.

• Sántítást, nehezített járást okoz a fájdalom.

• A fájdalom addig fokozódik, hogy a beteg orvoshoz fordul.

Hogyan diagnosztizálják a csontelhalást?

A csontelhalás diagnosztizálása többlépcsős folyamat. Ha a tünetek alapján felmerül a csontelhalás gyanúja, az orvos képalkotó vizsgálatokat kér.

• Előfordul, hogy kétirányú röntgenfelvétel nem mutatja ki a kezdeti stádiumban levő elváltozást, előrehaladott esetben azonban már látható a szklerotikus csontszerkezet.

• Amennyiben a röntgenfelvétel nem mutatta ki az elhalást, CT, MR-vizsgálat szükséges a gyanú igazolására vagy kizárására. Ezeken láthatóak a jellegzetes alakú, elhalt sejtek.

Hogyan kezelhető a csontelhalás?

A csontelhalás kezelése attól függ, a betegség melyik életkori típusáról van szó, mennyire előrehaladott a pusztulás. Tüneti kezelés részeként minden esetben szerepel a hosszú távú fájdalomcsillapítás, a gyógyulást szolgáló tehermentesítés. A kezelés célja a fájdalomcsillapítás mellett a csontszövet újjáépülése, a keringés helyreállítása (fiatalkorban lehetséges leginkább), illetve a kiesett, elhalt, sérült combfej pótlása).

Fiatalkori csontelhalás esetében

• olykor a terület teljes tehermentesítését, szigorú pihentetését (fekvést) rendel az orvos akár hat hónapon keresztül is. Gyógytorna és úszás javasolt. Ritkább esetben hoz eredményt ez a konzervatív megoldás, a spontán gyógyulás. Fennáll mint szövődmény lehetősége a mozgáskorlátozottság, növekedésben visszamaradás.

• mag dekompresszió során a combcsontba felfúrással egy csontdugót eltávolítanak, egy drót beültetésével serkentik a csontszövetek öngyógyulási készségét. Saját vérplazma egyidejű beültetésével támogatható a folyamat.

Felnőttkori csontelhalás esetén

• felfúrás alkalmazható, amennyiben a csontfelszín még nem repedt be.

• csontátültetéssel az elhalt szövet közelébe máshonnan kivett egészséges, jó vérellátással rendelkező csontszövetet ültetnek be azzal a céllal, hogy az elhalt rész átvegye a keringését, új csontszövetet építsen ki.

• a combfej felszínének károsodása után protézis beültetésével az elhalt rész kiváltható, helyettesíthető.

Hogyan előzhető meg a csontelhalás?

A csontelhalás abban az esetben előzhető meg, ha a kiváltó okokat el tudjuk kerülni:

• szteroidfogyasztás minimalizálásával

A súlyosbodást (csontfelszín beroppanását),  szövődményeket (idő előtti porckopás, protézisbeültetés) a korai diagnózissal és kezelés megkezdésével előzhetjük meg.