A csontvelőgyulladás fajtái, okai, tünetei, kezelése és megelőzése

A csontvelőgyulladás a csont és a csontvelő baktérium okozta gyulladása. Leginkább 16 éves kor alatt fordul elő, mert felnőttkorra ez a terület már jobban védett az érett immunrendszer által. Veszélyeztettek még a cukorbetegek, immunbetegek, kábítószeresek, művese-kezeltek. A gyulladás során a csontot belülről feszíti a felgyülemlett gennyes folyadék, olykor sipoly formájában kitör a bőrfelszínre vagy a környező belső lágyrészek felé.

A csontvelőgyulladás fajtái

A csontvelőgyulladás megbetegedéseket a kiváltó okok, a gyulladás helye, lefolyása és a betegcsoportok életkora szerint különböztethetjük meg.

  1. Akut csontvelőgyulladás leginkább gyerekeknél vagy legyengült immunrendszerű időseknél, autoimmun betegeknél fordul elő a hosszú csöves csontokban (combcsont, lábszárcsont, fel-, alkarcsont). A csontvelő begyullad, gennyedzik, sipolyozik.

  2. Krónikus csontvelőgyulladás korábbi, már kezelt és akkor gyógyult akut csontvelőgyulladás nyomán alakulhat ki esetenként. A csontvelőben kisebb számban tartósan jelen vannak a baktériumok.

  3. Brodie-tályog a csontok végében, az ízületekhez közel levő részeknél alakul ki.

csontvelőgyulladás fajtái

A csontvelőgyulladás okai

A csontvelőgyulladás egyes fajtáinak kialakulásában különböző tényezők játszanak közre, közös azonban a gennykeltő baktériumok jelenléte lokális vagy véráram útján terjedt fertőzés következtében.

  • Az akut csontvelőgyulladást az esetek 90%-ban Staphylococcus aureus baktérium okozza. 

  • A baktériumok bejuthatnak a szervezetbe kívülről (az esetek mintegy harmadában - nyílt csonttörés esetén),

  • cukorbetegek talpi fekélye révén, diabéteszes láb szövődményeként,

  • a szervezetben már más szervnél jelen lévő fertőzéstől (pl. középfülgyulladás, gennyes fog) a véráram útján is eljuthatnak a csontokhoz.

  • Rossz vérellátottságú csont kedvező terep a szervezetből érkező baktériumok számára.

  • Akut csontvelőgyulladásnál a gyerekkori, még nem teljesen kiforrott vagy más életkorban a legyengült immunrendszer is közrejátszik.

  • A kórokozók bejutása műtéti szövődmény is lehet.

  • Candida gomba is okozhatja.

Milyen tünetekkel jár a csontvelőgyulladás?

A csontvelőgyulladás általános tünete a lokális fájdalom az érintett csontnál. Emellett

  • a gyulladás feletti lágyrészek duzzadtak,

  • bőrpír, melegség jelentkezik,

  • a fájdalom nyugalomban is fennáll,

  • lüktető jellegű,

  • kiterjedhet az ízületek felé,

  • magas láz, elesettség érzés társul hozzá.

  • Súlyos esetben sipolyok alakulnak ki a bőrfelszínre, itt történik a gennyes ürülés.

Krónikus gyulladás esetén a régi gyulladás helyén jelentkeznek a fenti tünetek, kis erőbehatásra is eltörhet a csont. Vérszegénység, fogyás, gyengeség, étvágytalanság hosszabb idő óta utalhat a lappangó betegségre.

Brodie-tályog esetén a csont ízületi végei felé jelentkeznek a tünetek, kevésbé erősek, de az ízület érintettsége miatt mozgáskorlátozottság is előfordulhat. A fájdalom inkább húzó jellegű.

Hogyan diagnosztizálják a csontvelőgyulladást?

A csontvelőgyulladás diagnosztizálása több vizsgálattal történik.

  • Laborvizsgálat magas CRP-értéke utal a gyulladásra, emelkedett a fehérvérsejtszám, gyorsult a süllyedés.

  • Képalkotó vizsgálatok (röntgen, CT, MRI) csak hosszabb ideje (hetek, egy hónap) fennálló betegséget mutatnak ki.

  • Mikrobiológiai vizsgálat során a láz jelentkezésekor vett vérből táptalajra oltva kimutatható a konkrét kórokozófajta.

  • Csont-izotópvizsgálat során kontrasztanyag mutatja ki a gyulladt területet.

Hogyan kezelhető a csontvelőgyulladás?

A csontvelőgyulladás kezelése hosszú folyamat. A csontvelő vérellátása a lágyszöveti szerveknél rosszabb, véráram útján nehezebben juttathatók be gyógyszerek a csontokba, nehezen elérhető a szükséges koncentráció éppen a gyulladt területen, ezen kívül csak néhány gyógyszer képes eddig behatolni. A gyógyulás jó esetben is hónapokig tart, kórházi körülmények között, a beteg testrész nyugalomba helyezése mellett. A kezelés során sor kerülhet 

  • széles spektrumú antibiotikum intravénás adására,

  • a gyulladt rész feltárására, az elhalt csontrész eltávolítására,

  • a gyulladt rész sebészi eltávolítására,

  • ezt követően drain behelyezésével a gyulladt rész további antibiotikumos átöblítésére,

  • antibiotikumos lánc behelyezésére,

  • további szájon át szedhető antibiotikumos kezelésre,

  • nem gyógyuló, kiújult, súlyos esetben ma már csak ritkábban az érintett csontszakasz amputálására.

Hogyan előzhető meg a csontvelőgyulladás?

A csontvelőgyulladás megelőzésében nagy szerepet játszik az egészségtudatos magatartás és a személyi higiénia fenntartása.

  • Ne adjunk táptalajt a szervezetben megbúvó, lappangó baktériumoknak: elhanyagolt gennyes fogak, elhúzódó, mérsékelt fülfájás, mandulagyulladás kivizsgálást és gyógyítást igénylő állapot.

  • Cukorbetegeknek különösen ügyelniük kell a láb higiéniájára, sebek ellátására.

  • Autoimmun betegséggel élők, legyengült immunrendszerrel rendelkezők fokozott figyelemmel kísérjék a testi tüneteket.


Rólunk

Küldetésünk, hogy olvasóink megtalálják a számukra megfelelő orvost és az ideális klinikát.