A combnyaktörés fajtái, tünetei, kezelése, szövődményei - Gyógyulási idő

A combnyaktörés leginkább az időseket fenyegeti, a csuklótörés után ez a leggyakoribb sérülés egy-egy elesés következtében. A combnyak a gömb alakú fej és a hosszanti combcsontot összekötő rész. Ezen a helyen a legvékonyabb a csont, és sérülékenységéhez gyakran hozzájárul az időskori csontritkulás is. A baleset következménye a combnyaktörés, további súlyos szövődményei ezt követően három hónapon, egy és öt éven belül várhatók.

A combnyaktörés fajtái

A combnyaktörést a sérülés körülményei szerint csoportosíthatjuk:

1. Traumás combnyaktörés hirtelen erőbehatáskor, legtöbbször oldalra eséskor, közlekedési balesetnél, magasból leeséskor történik.

2. Fáradásos combnyaktörés hosszan tartó, ismétlődő terhelés következménye fizikai munkásoknál, sportolóknál.

3. Patológiás combnyaktörés esetén a töréshez hozzájárul a más betegség(ek) következtében pusztult csontállomány. 

A törés helyzete alapján a a combnyaktörés lehet:

1. stabil törés - ritkán a csontvégek nem mozdulnak el egymástól

2. beékelt combnyaktörés - a csontvégek nem válnak szét, hanem a gömb alakú combfejbe benyomódik a combnyak, az esetek csupán 5 %-ában fordul ez elő. Nem okoz nagyobb panaszt, de a tört csontvégek elmozdulásakor (kiékelődéskor) hirtelen súlyos tünetek lépnek fel.

3. mediális combnyaktörés - a törés a combfej és combnyak határán, ízületi tokon belül történik (combfejhez közelebb)

4. laterális combnyaktörés - a combcsont és combnyak határán, ízületi tokon kívül törik a csont (combcsonthoz közelebb)

A combnyaktörés okai

A combnyaktörés közvetlen kiváltó oka a combcsontra irányuló nagy erőbehatás, amelynek a csontállomány ezen a keskeny részen nem tud ellenállni. Egyéb rizikótényező esetén nem szükséges nagy erőbehatás, már kis terhelésre is megtörténik a combnyaktörés. Sokszor egyszerre több tényező is szerepel az okok között. 

• csontritkulás következtében gyenge a csontállomány,

• egyéb betegségek (daganatos betegség), hormonális, genetikai okok, hiánybetegségek, felszívódási zavar miatt rossz a csontállomány, ezáltal a teherbíróképessége,

• menopauza következtében alakult ki a csontritkulás,

• dohányzás, alkoholizmus, mozgásszegény életmód károsította a csontállományt,

• túlzott terhelés, versenysport okozta az adott helyen a csontállomány gyengülését,

• egyensúlyérzék, látás zavarai, vérnyomásproblémák idézik elő az elesést.

Milyen tünetekkel jár a combnyaktörés?

Legkönnyebb az elesés utáni traumatikus csonttörés tüneteit azonosítani. Ha elesés után az érintett oldalon

• nem tud felállni a sérült,

• duzzanat, vérömleny keletkezik,

• nem mozog a láb, 

• csípőtől kifelé fordul, 

• rövidebbnek látszik,

• nagy fájdalmat érez a sérült, ne mozgassuk a végtagot, hanem hívjunk mentőt, a sérültet hidegben takarjuk be!

• A combnyaktörés egy-másfél literes vérveszteséggel jár (nem látható), ennek tünetei 

A fáradásos combnyaktörést nehezebb felismerni. Előfordul, hogy a fájdalom

• kezdetben csak mozgásra,

• később éjszaka is jelentkezik,

• kisugározhat a comb elülső és a térd belső oldalára.

Kevésbé jellegzetesek a beékelt combnyaktörés tünetei is.

Hogyan diagnosztizálják a combnyaktörést?

Combnyaktörés gyanújával a sérültet mentő szállítja kórházba. Idős betegnél, elesés után, csípőtáji fájdalom mellett mindig fennáll a combnyaktörés gyanúja. A diagnózishoz az orvos meghallgatja a baleset körülményeit, megnézi a külsérelmi nyomokat. Kétirányú röntgenvizsgálat igazolja a combnyaktörést, negatív lelet, de combnyaktörés gyanúja mellett CT, MR vizsgálatokra is szükség lehet. Beékelt combnyaktörés esetén egy hét múlva ismételt röntgenvizsgálatra van szükség.

Hogyan kezelhető a combnyaktörés?

Combnyaktörés gyanúja esetén már a diagnózis előtt szükséges a sérült hidratálása, hőmérsékletének ellenőrzése. A diagnózis után a legtöbb esetben műtétre kerül sor. A terápia célja a mozgásképesség minél teljesebb körű biztosítása, fájdalommentesség. 

• Combnyaktörés műtét nélküli kezelése konzervatív terápiával legfeljebb stabil törés esetén merül fel, vagy ha a beteg nincs műthető állapotban. Ezen a helyen a csont műtét nélkül nem forr össze, minden esetben fellépnek szövődmények.

• Szinte minden esetben operációra kerül sor (csípőtáji törések 95%-ában). Amennyiben erre lehetőség van, csontegyesítő műtét során összeillesztik a csontvégeket, csavarokkal és lemezekkel biztosítják a stabil rögzítést. Lehetőleg minél előbb (6-24 órán belül) el kell végezni a műtétet, hogy a combfej vérellátása megmaradjon, ezzel is csökkentve a csontelhalás szövődményének rizikóját.  

• Amennyiben a combnyaktörés a combfej elhalásával vagy radiológiai vizsgálat alapján annak nagy valószínűségével jár, protézis beültetésére kerül sor. 

• A combnyaktörés műtéti helyreállítása - akár csontegyesítő műtéttel, akár protézis beültetésével - 2-3 óráig tart.

Mennyi idő alatt gyógyul meg a combnyaktörés?

A combnyaktörés gyógyulási esélye a beteg életkorától és a törés helyétől is függ.

• Az ízületi tokon kívüli (laterális) törések esetében nagyobb a vérveszteség, a törést követően elesettebb a beteg, de a csont könnyebben gyógyul, a combfej vérellátottsága nagyobb mértékben megmarad, kevésbé fenyeget a combfej elhalásának veszélye.

• A műtétet követő napon a lábra állítással, második napon a járókerettel való megindulással a trombózis, tüdőgyulladás veszélye csökkenthető.

• A műtét utáni 5-6. napon rehabilitációs osztályon gyógytornász segítségével javasolt a gyógytorna, mozgások kivitelezésének megtanulása.

• A gyógytorna végzése otthon is folyamatosan szükséges.

• Műtét után 3-4 hónappal bottal vagy anélkül jár a beteg.

Mikor veszik ki a csavarokat combnyaktörés-műtét után?

• A műtét utáni kontrollvizsgálatokon (6. héten, 3. és 6. hónapban) röntgenvizsgálattal ellenőrzik a csontok állapotát, a csavarok helyzetét.

• A csavarokat nem veszik ki, amennyiben panaszt okoznak (kicsúsznak, irritálják a bőrt), kicserélik őket.

Mennyi ideig jelentkezik fájdalom a combnyaktörés után?

• A combnyaktörés fájdalmas trauma, a műtétet követően is szükség van fájdalomcsillapításra. A gyógyulás ideje alatt folyamatosan mérséklődik a fájdalom: legtovább a mozgás során marad meg, de a 3-4. hónapra fájdalommentessé válik a járás. A betegek egy része a későbbiekben időnkénti (időjárás-változással kapcsolatos) fájdalmakra panaszkodik.

Hogyan terhelhető combnyaktörés után a láb?

• A terhelés a rehabilitáció során részleges terheléssel, járókerettel, gyógytornával kezdődik.

• Javasolt biztonságos mozgásformák (úszás, szobabicikli, gyógytornász által összeállított gyakorlatsor) folyamatosan végzendők a fizikai erőnlét megtartása érdekében.

• Csontegyesítő műtét utáni gyógyulást követően a balesetet megelőző életmód, mozgás, sportolás visszavezethető.

• Protézis beültetését követően csak a művi ízületnek megfelelő mozgásformák végezhetők.

• A fáradásos törést követően hosszabb ideig tart a rehabilitáció, de utána folytatható az eredeti sporttevékenység.

Milyen szövődményekkel járhat a combnyaktörés?

A combnyaktörés műtét után többféle szövődmény fenyeget, ezek közül valamelyik átlagosan 30%-os eséllyel be is következik, tekintettel a betegek életkorára.

• A combfej elhalása a törés után egy éven belül 25-30 %-ban bekövetkezik.

• A műtétet követően véralvadásgátlót kap a beteg trombózis megelőzésére. Amennyiben a beteget nem sikerül mobilizálni, nem kel ki az ágyból, fennáll a felfekvés, tüdőgyulladás, húgyúti fertőzés rizikója.

• A halálozási ráta combnyaktörés után a szövődmények következtében a 25%-ot is eléri a balesetet követő egy éven belül.

• A betegek 30%-a ápolásra szorul élete további részében.

Hogyan előzhető meg a combnyaktörés?

A szövődmények magas rizikója egyértelművé teszi, hogy a megelőzésnek kiemelt szerepe van. Legkésőbb középkorúként, de inkább már fiatalkorban gondolni kell az időskori combnyaktörés megelőzésére a lehető legoptimálisabb csontállomány elérésével és fenntartásával.

• Folyamatosan gondoskodjunk a megfelelő ásványi anyag, D-vitamin beviteléről.

• A rendszeres mozgás elengedhetetlen a kalcium csontokba épüléséhez.

• A csontvesztés természetes folyamatát ne tetézzük mértéktelen alkoholfogyasztással, dohányzással.

• Esetleges genetikai tényezők, felszívódási zavarok, autoimmun betegségek esetén különös gonddal kísérjük figyelemmel csontjaink állapotát.

• Ne mulasszuk el a 65 éves kortól ötévente, indokolt esetben ennél gyakrabban javasolt csontsűrűség-vizsgálatot. 

• Rendszeres mozgással tartsuk fenn fittségünket, jó mozgáskoordinációnkat.