A csontlágyulás okai, tünetei, diagnosztizálása és kezelése

A csontlágyulás (oszteomalácia) az egyik leggyakoribb csontanyagcsere betegség. A csontszövet folyamatos megújulása során évente 10 %-a újjáépül. Ha ebben a folyamatban mineralizációs zavar támad, a csontképző sejtek nem építenek be elegendő ásványi anyagot (kalcium, magnézium és foszfor) a csontszövetbe, így az nem lesz elég kemény.

A puha, képlékeny csontok kevésbé képesek ellenállni a fizikai behatásnak: könnyebben törnek vagy deformálódnak. A ritkább, gyerekkorban jelentkező csontlágyulás tünetei a deformitások  (ó-láb, tyúkmell), kockafej, bordacsomók)  kialakulása. A felnőttkorban kialakuló csontlágyulást leggyakrabban fáradékonyság, izomfájdalom, csontfájdalom, kisebb behatásra is fellépő csonttörés, gerincdeformitás, váll- és medence környéki fájdalom, ízületi panaszok jelzik.  

A csontlágyulás kezdeti stádiumban is felismerhető, megfelelő vizsgálatokkal diagnosztizálható és kezelhető. Gyanú esetén érdemes orvoshoz fordulni, különösen a csontlágyulás kialakulására hajlamosító betegségek vagy gyógyszerelés esetén. 

A csontlágyulás okai

A csontlágyulás okai között több olyan tényező is szerepel, amely megakadályozza a csontképződés során az ásványi anyagok beépülését. Ez bekövetkezhet

  • D-vitamin hiány miatt: gyermekkorban angolkór következtében, illetve később, ha a bőrfelületet nem éri elegendő napfény, és a táplálkozással nem kerül a szervezetbe a szükséges mennyiség, vagy felszívódási zavar, májbetegség, bélbetegség, műtött, rövidített tápcsatorna miatt nem tud a bejutott D-vitamin hasznosulni.
  • kalciumhiány miatt: vegyes, kiegyensúlyozott étrend (tej és tejtermékek fogyasztása) mellett a táplálékkal elegendő kalciumhoz jut a szervezet, gyakoribb, hogy a rendelkezésre álló elegendő mennyiség D-vitamin hiány miatt nem tud beépülni.
  • más ásványi anyag hiánya miatt: pl. foszfátban szegény étrend mellett.
  • cöliákia, vese-, májbetegség akadályozza a felszívódást.
  • egyéb betegség, illetve annak gyógyszerelése miatt. 
osteomalacia tünetei

A csontlágyulás tünetei

A csontlágyulás tünetei a csontok könnyebb törése vagy deformálódása, mivel a puha, képlékeny csontok kevésbé képesek ellenállni a fizikai behatásoknak, továbbá csontfájdalom, izomfájdalom mellett nem mozgásszervi panaszok is árulkodhatnak: szívritmuszavar, izomgörcs. A csontlágyulás tünetei gyerekeknél és felnőtteknél különbözőek.

  • A ritkább, gyerekkorban jelentkező csontlágyulás tünetei a deformitások  (ó-láb, tyúkmell, kockafej, bordacsomók)  kialakulása.
  • A felnőttkorban kialakuló csontlágyulást leggyakrabban fáradékonyság, izomfájdalom, csontfájdalom, kisebb behatásra is fellépő csonttörés, gerincdeformitás, váll- és medence környéki fájdalom, ízületi panaszok jelzik.

A csontlágyulás diagnosztizálása

A csontlágyulás diagnosztizálása többféle, akár egyszerre több ortopédiai vizsgálat révén történhet.

  • Laborvizsgálattal: a vér D-vitamin-, kalcium- és foszfátszintje alapján, az alkalikus foszfatáz enzim szintje alapján
  • Csontanyagcsere vizsgálattal: a mellékpajzsmirigy egyes hormonjainak szintje alapján, csontanyagcserét szabályozó hormonok szintjét értékelik ki
  • Röntgenvizsgálattal és más képalkotó vizsgálatokkal: a csontok átépülési zónái (“lágy” részek, felritkult zónák) láthatóak, medence és csigolyák jellegzetes alakú deformálódása látható
  • Csontbiopsziával: kis szövetmintát vesznek egy üreges tű segítségével - csak ritkán van erre szükség.

Csontlágyulás kezelése

A csontlágyulás kezelése táplálékkiegészítőkkel történik: a hiányzó D-vitamint vagy ásványi anyagot szájon át a szükséges mértékben pótolják, a D-vitamint olykor injekció formájában. Amennyiben a hiány valamilyen alapbetegség következtében alakult ki, az alapbetegséget is kezelni kell.

A kezeletlen csontanyagcsere betegség következményei egyre súlyosabbak, akár életveszélyesek lesznek, végletes esetben a csontok a test saját súlya alatt is összeroppanhatnak.

A kezelés akkor a legeredményesebb, ha a diagnózis minél előbb megtörténik, a meggörbült csontokat ugyanis már nem lehet kiegyenesíteni. A gyenge csontok miatt szükség lehet fűző viselésére, a deformálódás korrigálása egyes esetekben sebészi beavatkozással történhet.

Amennyiben a csontlágyulás miatt csonttörés történt, a sebészi beavatkozás elkerülhetetlen.

Csontlágyulás megelőzése

A csontlágyulás legtöbb esetben megelőzhető, és teljes mértékben kivédhető. 

  • D-vitamin adagolással: a csontfejlődés szakaszában és felnőttkorban egyaránt fontos a szervezet megfelelő mennyiségű D-vitaminnal való ellátása az életkorhoz, táplálkozáshoz, esetleges alapbetegségekhez, illetve azok gyógyszereléséhez, valamint az évszakhoz igazítva. 

  • ásványi anyagok szükséges mértékű bejuttatásával

  • elegendő mozgással: a beépülésnek ez is feltétele

  • felszívódási zavarok, háttérbetegségek felismerésével és kezelésével - ezzel megelőzhető, illetve ellensúlyozható a D-vitamin hiány.


Rólunk

Küldetésünk, hogy olvasóink megtalálják a számukra megfelelő orvost és az ideális klinikát.