Az ó-láb okai, tünetei, diagnosztizálása, kezelése és megelőzése

Az ó-láb az alsó végtagot érintő veleszületett, vagy a növekedés során kialakult átmeneti vagy tartós deformitás. Az egészséges egyenes tengelyállástól eltérően a felső és alsó lábszárcsont szöget zár be, a bokák egymáshoz illesztése esetén a térdek egymástól több centiméter távolságban vannak, így a két lábszár kifelé görbülve - ahogy az elnevezés is jelzi -, O alakban helyezkedik el. 

Az ó-láb nemcsak esztétikai kérdés. A rossz terhelés következtében további ortopédiai problémák forrása lesz, ezért gyerekkori kialakulásától kezdve rendszeres kontroll, kezelés szükséges. A továbbiakban  a rendellenesség okairól, kezeléséről és megelőzéséről olvashatnak.

Az ó-láb okai

Az ó-láb okai között többféle fejlődési folyamatot találunk - természetes, nem kóros folyamat, de csontfejlődési zavar, örökletes tényező is állhat a háttérben attól függően, melyik életkorban jelentkeznek, és hogyan változnak a tünetek:

• Örökletes jellegű az ó-láb, ha a felmenők között már előfordult ez az ortopédiai elváltozás.

• Természetes ok lehet a magzati kényszertartás: kis mértékben minden csecsemő lába görbe. Ha valóban csak erről van szó, az első években folyamatosan kiegyenesedik a lábszár.

• Csontfejlődési zavar, csontlágyulás, angolkór áll a háttérben, ha az ó-láb a növekedés során alakul ki, vagy súlyosbodik a terhelés hatására.

• Blount-betegség esetében a csontok egyenlőtlenül növekednek: a külső oldaluk intenzívebben nő. A csecsemőkori görbe láb nem egyenesedik ki, sőt, a terhelés hatására súlyosbodik. Először az alsó lábszár, majd a felső is görbül.

• Veleszületett kötőszöveti lazaság esetében elsősorban nem a csontok görbék, hanem az ízületek (boka, térd) nem képesek a megfelelő helyzetben tartani azokat.

• Gyenge izomzat és túlzott terhelés együttesen okozza az ó-láb kialakulását, ha a gyermek nem saját erejéből kezd felállni, járni, hanem bébikomppal, más “járássegítő” eszközzel, vagy kézen fogva “sétáltatva”. Ehhez hasonló okok állnak a focisták jellegzetes lábformájának hátterében: a serdülőkori vagy még azt megelőző túlzott edzés, stoplis cipő, hirtelen növekedés, gyors testsúlyváltozás együttesen vagy külön-külön is sok esetben eredményezi a csontok vagy térdízület rendellenes fejlődését. 

Az ó-láb tünetei

Az ó-láb külső tünetei jól láthatók laikusok számára is: a lábszárak kifelé görbülnek, míg a bokák összeérnek, a térdek között kisebb rés vagy jelentősebb távolság van. Attól függően, hogy az alsó, felső vagy mindkét lábszárcsontot érinti-e a görbület, a vádlik is nagyobb távolságba kerülnek egymástól. A lábfej jellemzően erősebben nehezedik a külső talpélre, a cipősarok külső része erősebben kopik, a cipő kifelé taposódik ki. A járás  - különösen túlsúly esetén - jellegzetesen kacsázó.

A tünetek között szerepel fájdalom, fáradékonyság, kisebb teljesítőképesség, belső tünetek között térdízületi kopás, lúdtalp. 

Az ó-láb diagnosztizálása

Az ó-láb diagnosztizálását ortopéd orvos végzi. Csecsemő- és kisgyermekkorban az ortopédiai szűrések során többször is szemrevételezi és fizikai vizsgálattal ellenőrzi a lábszárak és ízületek állapotát. Amennyiben a járás során nem egyenesedik ki a csecsemőkori görbület, kontrollvizsgálatra rendel vissza.

Ha a gyerek bármely életkorban fájdalomra panaszkodik, sántikálni kezd, vagy más, korábban nem észlelt jellegzetesség alakul ki, ortopédiai vizsgálat szükséges.

Képalkotó vizsgálattal (röntgen, CT, MR) pontosan kimutatható, a csontok mely részét érinti az elváltozás, így a deformitás okaira is pontosan fény derül, ami elengedhetetlen a szükséges kezelés meghatározásához.

Az ó-láb kezelése

Az ó-láb kezelése az életkortól, az elváltozás okaitól és súlyosságától függően a konzervatív módszerektől a műtétig terjedően többféle lehet, mindig a legelviselhetőbb, legkisebb kellemetlenséggel járótól kiindulva, egyéni kezelési tervvel. A kezelés célja lehet a görbület súlyosbodásának megelőzése, az egészséges fejlődés biztosítása, a görbület okának megszüntetése, a deformitással járó fájdalom enyhítése, a terhelés jobb alátámasztása. Mivel az ó-láb gyerekkorban kialakuló betegség, a kezelésben a szülő szerepe is meghatározó.

• A csecsemőkori görbület rendszerint a megfigyelésnél többet nem igényel. Ne mulasszuk el az ajánlott időben az ortopédiai szűrővizsgálatokat!

• Minden esetben gondoskodjunk a megfelelő D-vitamin és ásványi anyag bevitelről. Megállapított hiány, felszívódási zavar esetén a szükségletet megfelelő mértékben pótolni kell.

• Gyógytorna segít az izmok erősítésében, az ízületek egészséges fejlődésének támogatásában. Tanuljuk meg a gyógytornásztól, és építsük be a napi rutinba, játékosan végezzük a gyerekkel együtt - a motiválás, jókedv megőrzése nagymértékben a szülő feladata.

• Talpbetét, szupinált vagy ortopéd cipő segít a kellő alátámasztásban.

• Fájdalmat enyhítő kineziotape szalag a tüneti kezelés része lehet.

• Rögzítő sínt rendel az orvos abban az esetben, ha csontnövekedési zavar (pl. Blount-betegség) vagy a térdízület gyengesége áll a háttérben. Ezt éjszaka és/vagy nappal kell viselni. 

• Súlyosabb esetben műtéttel lehet korrigálni a csontnövekedési zavart, amennyiben a csontvégek külső oldali növekedési lemeze okozza a problémát, és más módszer nem hozott kellő eredményt.

Az ó-láb megelőzése

Az ó-láb megelőzéséért nagyon sokat tehetnek a szülők, amennyiben nem örökletes tényezőről van szó elsősorban az egészséges fejlődés feltételeinek biztosításával. Ennek érdekében ajánlott

• az egészséges táplálkozás kialakítása a szoptatástól kezdve a zöldség-gyümölcsfélék, hús és tejtermékek megkedveltetéséig, az édességek minél teljesebb körű mellőzésével,

• minél több és gazdag mozgásformák beiktatása a mindennapos tevékenységek körébe, a járástanulás és más mozgások önálló végrehajtásának átengedése, “járássegítők” mellőzése, túl sok ülés (képernyőzés, pihenőszék, autósülés) kerülése,

• az egészséges testsúly megőrzése,

• D-vitamin és ásványi anyag szükséglet kielégítése szükség esetén pótlással,

• rendszeres ortopédiai vizsgálat.