Az alagút szindróma fajtái, kialakulása, tünetei és kezelése

Az alagút szindróma fájdalommal, zsibbadással, izomgyengeséggel járó tünetegyüttes. Az elnevezés utal a betegség lényegére: az adott területen egy ideg egészséges állapotban is az inak, izmok, erek, csontok között mint egy alagútban halad át, amennyiben ez a terület valami miatt összeszűkül, az ideg az alagútba szorulva összenyomódik. Testszerte több helyen is kialakulhat. 

Az alagút szindróma fajtái

Az alagút szindróma egyes fajtáit aszerint különböztetjük meg, hogy a test mely pontján jelentkeznek a tünetek. Egy-egy ideg a lefutása mentén több helyen is nyomódhat hasonló tüneteket okozva, illetve hasonló tüneteket okozhat más-más ideg nyomódása is.

• Carpalis vagy kéztő alagút szindróma esetén a csuklót (carpus) érintik a tünetek. Ez a leggyakoribb fajta alagút szindróma, az esetek felét ez teszi ki. Nőknél kétszer olyan gyakori, mint férfiaknál, leginkább 40-60 éves kor között jelentkezik. 

• Cubitalis vagy könyök alagút szindróma esetében a könyök külső oldalán futó ideg szorul be a könyök sérülése, ütődés, állandó nyomódás (pl. rossz fekvés) következtében.

• Guyon alagút szindróma vagy versenybringás betegség néven is ismert tünet a kisujj és a gyűrűsujj zsibbadása, fájdalma a gyakori nyomódás, terhelés miatt.

• Váll alagút szindróma esetében a tünetek kisugároznak a váll, lapocka, felkar, kéz felé. Az ideg a lapockánál levő (scapularis) alagútban szorul be. Leginkább azoknál fordul elő, akik munkavégzés közben, tehát hosszú időn át a fejük felett tartják a karjukat (festők, szerelők).

• Peroneus alagút szindróma esetén a tünetek a lábfejtől, a láb nagyujjától a lábszáron keresztül a térdig megjelenhetnek, mert a láb e részét beidegző, a szárkapocscsont mellett futó peroneus ideg nyomódik.

• Tarsalis vagy talpi alagút szindróma esetében a láb nagyujjától a belbokáig jelentkezik a fájdalom a tibialis ideg nyomódása miatt, amit többek között szűk cipő viselése okozhat.

• Piriformis és femorális alagút szindrómák esetén a combtőtől lefelé, a comb hátsó részén, a fartól lefelé, illetve a comb belső részén húzódik a fájdalom.

Mitől alakul ki az alagút szindróma?

A közvetlen okot az ideg beszorulása okozza, de a szűk helyzet több, különböző okra vezethető vissza.

• Akut sérülés, ütődés miatt alakul ki a duzzanat.
• Folyamatos túlterhelés okozza az inak ínhüvelyek, izmok gyulladását.
• Rossz testtartás, rossz helyzetben való fekvés, támaszkodás következtében szorult be az ideg, vagy a környező szövetek ödémásodtak.
• Cukorbetegség, autoimmun betegségek, a hormonháztartás betegségei állnak a háttérben.
• Terhesség miatt a szövetekben nagyobb a vízvisszatartás, ödéma alakulhat ki.
• Elhízás következtében alakul ki a helyzet
• Csontkinövés, anatómiai sajátosság vagy eltérés, lúdtalp, egyéb deformálódás hozzájárul az alagút beszűküléséhez.

Milyen tünetekkel jár az alagút szindróma?

Az alagút szindróma jellemző tünetei között szerepel az erős, égő fájdalom, a zsibbadás. Ha huzamosan tart az ideg összenyomódása, a terület izmai gyengülni sorvadni kezdenek. A tünetek azon a végtagon jelentkeznek, amelyért az összenyomódott ideg felelős.

• A fájdalom először nappal, majd éjszaka is jelentkezik.
• Zsibbadás az adott területen, a kisujjban, a lábfejben
• Ügyetlen, erőtlen kéz, lábfej, esetlen járás
• Kéz hidegsége, fehérsége
• Érzéskiesés

Hogyan diagnosztizálják az alagút szindrómát?

Az orvos meghallgatja a beteg panaszait a tünetekről, fizikálisan megvizsgálja az érintett területet (kéz, láb, alkar, ujjak, csukló, váll). Szükség lehet ideggyógyász szakorvos által végzett műszeres ENG, ultrahang vizsgálatra, MRI vizsgálatra.

• ENG vizsgálattal mérhető, hogy a perifériás idegek milyen sebességgel vezetik az ingerületet, ennek révén tisztázható az ideg károsodásának helye és mértéke
• Ultrahang vizsgálattal történik az idegtörzsek, idegpályák vizsgálata, kiszűrhető megnagyobbodott nyirokcsomó
• Röntgen vizsgálattal kiszűrhető egy esetleges csontkinövés mint a nyomódás oka

Az alagút szindróma kezelése

Fontos, hogy zsibbadásos, éjszakai fájdalommal járó tünetekkel mielőbb forduljunk orvoshoz, mert csak a diagnózis után időben megkezdett terápia révén lehetséges a maradványtünetek, tartós károsodás nélküli gyógyulás. A terápia konzervatív úton vagy műtéttel lehetséges, a betegség fajtáitól függően. A konzervatív terápia időigényes, akár fél évig is eltarthat a gyógyulás, megmarad a kiújulás esélye. Műtét után is szükséges a már károsodott ideg, izmok helyreállítása gyógytornával, fizikoterápiás kezelésekkel

Konzervatív kezelés

• első lépés a pihentetés, akár rögzítősín alkalmazásával is
• a kiváltó testhelyzeteket kerülni kell
• fizikoterápiás kezelések a gyulladás, duzzanat megszüntetésére
• fájdalomcsillapítás non-szteroid és szükség esetén szteroidos kezeléssel, injekcióval
• gyógynövényes krémmel való masszírozás
• idegeket támogató vitaminok, táplálékkiegészítők szedése

Műtéti megoldás

• sok esetben a konzervatív kezelések nem hoznak kielégítő eredményt, csak műtéttel lehet feloldani az ideg beszorulását a műtét helyétől függően kisebb vagy nagyobb beavatkozással
• az alagút szindróma műtét utáni gyógyulás két lépésben zajlik:  a heg gyorsan gyógyul, és az ideg felszabadításával a tünetek azonnal megszűnnek, nem térnek vissza, néhány napos kímélet után vissza lehet térni a napi tevékenységhez,
• a műtét utáni gyógyuláshoz utókezelésként szükséges a gyógytorna és sok esetben az ideg által ellátott izmok elektromos ingerlése fizikoterápiás kezeléssel

Hogyan előzhető meg az alagút szindróma?

Az alagút szindróma kialakulásához vezető egyes okok (pl. cukorbetegség, inak túlterhelése) helyes életmóddal részben kiszűrhetők, ez azonban az előfordulások kisebb része. Egészségünk érdekében a tünetek megjelenésekor mielőbb forduljunk orvoshoz, ezzel legalább a következményes izomsorvadást, izomgyengeséget, idegkárosodást megelőzhetjük.

A gyógytorna szerepe a műtét utáni rehabilitációban

A tornagyakorlatok célja a lazítás és az izmok erősítése. Az izmok elektromos stimulálása gyógytorna előtt bemelegítésként hasznos fizikoterápiás kezelés. Néhány gyakorlat a leggyakoribb carpalis alagút szindróma esetén:

• Alkari izmok lazítása: görgessünk alkarunkkal kis gumilabdát az asztallapon.
• Kéz kisízületeinek mobilizálása: tartsuk függőlegesen alkarunkat a mellkas előtt, nyújtsuk ki, majd lassan görbítsük az ujjakat a tenyérbe. Ismételjük néhányszor.
• Nyújtás:  tartsuk függőlegesen alkarunkat a mellkas előtt, ujjainkat nyújtsuk ki, hajtsuk hátra a kézfejünket, majd vissza függőleges helyzetbe, hüvelykujjunkat távolítsuk a mutatóujjtól derékszögű helyzetbe és vissza.