Csípőprotézis műtét utáni rehabilitáció 

A csípőprotézis-műtét utáni rehabilitáció nagyban függ a beavatkozás technikájától, a rögzítés módjától, életkortól és általános erőnléttől is. A rehabilitációs időszakot több szakaszra bonthatjuk:

• A műtétet követő posztoperatív szakasz a klinikán telik (a gyógytorna gyakorlatok már ekkor bevezetésre kerülnek),
• hat hét elteltével kerül sor az első kontrollra,
• hat hónap múlva a másodikra, ez tekinthető a gyógyulási idő végének.

A továbbiakban az orvos által javasolt (éves) kontrollokra kerül majd sor a protézis állapotának és a mozgásfunkciók ellenőrzésére.

Meddig kell a klinikán maradni csípőprotézis-műtét után?

Csípőprotézis-műtét után - amennyiben nincs semmilyen komplikáció - három éjszakát kell a klinikán tölteni. Ez alatt megtörténik a szükséges segédeszközzel a lábra állítás és a járás megkezdése, valamint gyógytornász irányításával a gyógytorna-gyakorlatok végzése, ezek elsajátítása, hogy Ön otthonában is képes legyen elvégezni azokat.

Ezen kívül meg kell tanulnia az egyes hétköznapi mozgások (leülés, hajolás, lépcsőzés) helyes kivitelezését is. A csípőprotézissel való mozgás életen át tartó feladat, de ha ezt megszokta, nem kell már figyelnie rá, anélkül is a szükséges módon végzi majd.

Mikor jelentkezik a csípőprotézis műtét utáni fájdalom?

Műtét utáni fájdalom az érzéstelenítés megszűntével jelentkezik, ez azonban megfelelően csökkenthető, és a gyógyulás előrehaladtával megszűnik, a mozgást korábban  ellehetetlenítő fájdalom nem vagy jelentősen kisebb mértékben jelentkezik.

Meddig kell feküdni csípőprotézis műtét után

A műtét után néhány órát feküdni kell, ekkor rögzített helyzetben van a testrész, hogy ne mozdulhasson el a beültetett protézis. Ezt követően azonban a szövődmények megelőzése érdekében is az a cél, hogy a beteg minél előbb felkelhessen. Általános irányelv, hogy a műtétet követő 24 óra elteltével kezdődik a mobilizálás. 

• Minimal invazív vagy izomátvágás nélküli műtét után kevesebb  fájdalomra, a kisebb vérveszteség miatt jobb erőnlétre lehet számítani, ezért a műtétet követően akár 6 óra múlva fel lehet állni.
• Hagyományos műtét után cementes rögzítés esetén az ágy szélére kiülés, lábra állás a műtét másnapján történik. Még a klinikán töltött napokban megkezdődik a járókerettel, mankóval történő járás.

Csípőprotézis műtét utáni segédeszközök elhagyására mikor kerül sor?

A műtét típusától függ, hogy a beavatkozás után mikor hagyható el a járást támogató segédeszköz. Általánosan elmondható, hogy leghamarabb a műtétet követő második hét végén már elhagyható a mankó.

• Minimal invazív vagy izomátvágás nélküli műtét után az izmok nem sérültek, nagyobb az ízület stabilitása, jelentősen kisebb a ficam rizikója, ezért a műtét után két héttel segédeszköz nélkül jár a betegek 80%-a.
• Cementes rögzítés esetén az első hat hétben fokozatosan terhelhető a művi ízület a segédeszközök váltásával: általában tíz napig járókerettel, majd könyökmankóval és  járóbottal szabad járni. A nyolcadik hét és hatodik hónap közötti időben hagyható el teljesen a támasztás.
• Cement nélküli rögzítés esetén három hónapig csak mankóval szabad járni. Ennyi időre van szükség ahhoz, hogy a művi rész kellő szilárdságot érjen el a becsontosodás folyamatában. Amennyiben nincs kilazulásra mutató jel, ezt követően lehet áttérni a botra.

A csípőprotézis műtét utáni mozgás és terhelés fontossága

A rehabilitáció során két fontos dologra kell figyelni: a terhelésre és a mozgásra. Minden esetben egyénre szabott a rehabilitáció menete. Az operáló orvos jól ismeri az Ön állapotát, és ennek függvényében határozza meg a rehabilitáció lépéseit. 

A csípőprotézis terhelhetősége

• A műtétet követően tartsa be az orvos utasításait, és a rehabilitáció alatt ennek megfelelően terhelje a csípőjét.
• A mozgásokat úgy végezze, ahogyan azt a gyógytornász megmutatta. 
• A csípőprotézis kilazulásának megelőzése érdekében hosszabb távon se terhelje túl, ezért ügyeljen a helyes testsúly megtartására

Mikortól és milyen mozgás végezhető?

• Az izomerő visszanyerése érdekében fontos, hogy hazatérést követően rendszeresen elvégezze a gyógytornász által összeállított gyakorlatokat.
• A mindennapos mozdulatokat (pl. leülés, lefekvés) a gyógytornász által tanított módon végezze, használjon ennek kivitelezéséhez megfelelő segédeszközöket (pl. vécémagasító, hosszú nyelű cipőkanál).
• A műtét után két hónappal fokozatosan javasolt bevezetni a terhelés nélküli mozgatást, pl. szobabiciklizés, úszás.
• Séta, gyaloglás, autóvezetés az orvosi kontroll és jóváhagyás után lehetséges.

Tiltott mozgások csípőprotézis műtét után

• Az első időszakban minden olyan mozdulatot kerülni kell, ami a csípő ki- és beforgatásával jár, tilos a guggolás, futás, hirtelen mozdulatokat ne végezzen, ne tegye keresztbe a lábát.
• Ne feküdjön a műtött oldalán, és alvás közben tegyen kispárnát a térdei közé a helyes tartásért.

Mikortól lehet csípőprotézis műtét után munkába visszatérni?

Dolgozni, munkába visszatérni az életkortól, általános fizikai erőnléttől, a műtét és a munka jellegétől is függ, minden esetben egyénre szabottan mondja meg az operáló orvos. Előfordulhat, hogy bizonyos munka túl nagy megterhelést, idő előtti elhasználódást jelentene, ezért munkakör-váltás javasolt lehet, az esetek nagy többségében a csípőprotézis nem ad okot leszázalékolásra, a beteg képes a korábbi munkavégzésre.

Mikor lehet csípőprotézis műtét után sportolni?

Hogy mikor lehet sportolni, a beültetési technika, a protézis stabilitása, a lágyrészek épsége és az izomzat erőssége határozza meg. Minden esetben az operáló orvos ad megnyugtató választ az adott eset ismeretében. Általánosságban elmondható, hogy megerőltető sportok nem javasoltak, kocogás rövid távon, laza tollaslabdázás, golf, könnyű túra megengedett. 

Csípőprotézis-műtét utáni gyógytorna gyakorlatok

A csípőprotézis-műtét utáni gyógytorna időszakát három részre bonthatjuk:

1. Posztoperatív időszak. A műtét utáni napokban a gyógytorna célja a szövődmények megelőzése, izomzat előkészítése a mobilizációra. A  gyógytornász megmutatja a légzőgyakorlatokat, megtanítja egyszerű mozdulatok kivitelezésére (kiülés, felállás), segédeszköz használatára és ezzel történő járásra. Megtanítja azokat a gyakorlatokat, amelyeket a második szakaszban, otthonában is végeznie kell.
   
2. Lábadozási időszak. A gyakorlatok aktív izomfeszítéseket tartalmaznak izomerősítés, mozgáskészség, a csípőprotézis stabilizálása érdekében. A műtétet követő első hat hétben otthonában is végezze el az előírt gyakorlatokat, közben ügyeljen a helyes kivitelezésre, és ne végezzen tilos mozdulatokat. A háziorvosi szolgálat keretében lehetőség van gyógytornász kirendelésére.
3. Három hónap elteltével a már ismert gyakorlatok mellé vezesse be a szobabiciklizést és/vagy úszást, amennyiben orvosa is jóváhagyja. A gyógytornát folytassa tovább jó erőnléte érdekében.

Mire kell figyelni a csípőprotézis beültetése utáni gyógytorna során?

• A műtétet követő napokban a gyógytorna része: légzőgyakorlatok, értorna, izmok, ízületek átmozgatása. Az ágyban fekvő gyakorlatokat egyedül is végezheti, ágyból kiszállás gyógytornász útmutatása alapján.
• A műtétet követő hat hónapban  tilos 90 foknál nagyobb szögben hajlítani a csípőt. A gyógytornásztól megtanult gyakorlatokat érdemes fájdalomhatárig végezni. Ne hagyja el a gyakorlatokat, minden nap szükséges elvégezni.

Miért fontos csípőprotézis műtét után a gyógytorna?

• A gyógytorna támogatja a légzést és vérkeringést, ez segít a trombózis megelőzésében.
• Segít a lágyrészek megerősödésében. Az izmok és ínszalagok támogatják a protézis rögzítését, ennek hiányában az könnyebben kificamodik.
• Erős izomzat segít az egyensúly megőrzésében, a helyes testtartás, súlyeloszlás megőrzésében. Ellenkező esetben egyenlőtlen terhelés, kompenzáló járás következtében kialakulhat térdfájás, derékfájás.
• Ha gyógytorna nélkül tér vissza megszokott életviteléhez, a hirtelen igénybevételtől túlterhelődik a protézis.
• Gyógytorna nélkül izomrövidülés történhet, és ez a mozgástartomány szűkülését hozza magával. 

Milyen problémák adódhatnak a rehabilitáció során?

Az előzetes kivizsgálásokkal, a rehabilitáció gondos megtervezésével a műtét utáni szövődmények és a rehabilitációs időszak alatti rendellenes események előfordulása kis százalékra minimalizálható. Ennek ellenére ismernie kell a ritkán előforduló problémákat, megelőzésüket és kezelésüket.

• A protézis “kiugrik”. A műtétet követően bármikor előfordulhat, hogy a művi ízület feje elhagyja a vápát akár még a kellő rögzülés hiányában vagy egy mozdulatkor.
• A protézis kilazul. A szervezet természetes reakciója, hogy az idegen anyag ellen dolgozik. Az évek során ez a protézis szárát körülvevő csontállomány romlásához vezet, ennek következtében lazulhat ki a protézis. A műtétet követően 12-15 év múlva következhet be.
• Hosszabb láb - eltérő végtaghossz. A beültetés során a minél nagyobb stabilitást szem előtt tartva rögzíti az orvos a protézist. Előfordulhat, hogy ez csak úgy érhető el, hogy a két láb minimálisan eltérő hosszú lesz, 1 cm-es eltérés elfogadhatónak tekinthető.
• Zsibbadás. Átmeneti vagy nagyon ritkán előforduló érzészavar a heg környékén, ennél is ritkább a nagyobb területen vagy a teljes végtagban jelentkező zsibbadás.
• Lábdagadás. A műtött végtagon előfordul, hogy a térd, alsó lábszár, boka néhány hónapig bedagad, amíg az izompumpa, alsó végtag vérkeringése teljesen helyreáll.
• Gyulladás, láz. A sebgyógyulás során fertőzés léphet fel, ennek jele a láz, lobos duzzanat. A műtét előtti góckutatás célja a szervezetben rejtett fertőzésforrások kiszűrése, ezzel az operált terület fertőzésének megelőzése. Más okból évekkel a műtétet követően is előfordulhat.
• Térdfájás. Egyenlőtlen terhelés miatt