A csípőficam fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése és megelőzése

A csípőficam a leggyakoribb mozgásszervi fejlődési rendellenesség Magyarországon: a lakosság 1-2 %-át érinti. Lányoknál átlagosan hatszor gyakoribb, mint fiúknál. A csípőízület kialakulatlansága, fejletlensége miatt a combcsont feje nem ízül a medencecsont külső részén levő vápába. Ez a helyzet már a méhen belül kialakul, születés után és kezelés nélkül manifesztálódik és súlyosbodik igazán a csípőficam. 

A csípőficam fajtái

A csípőficam alapvetően veleszületett vagy szerzett ficam lehet.

1. A veleszületett csípőficamot fokozatai szerint csoportosítjuk. 

• A csípőízületi instabilitás a legenyhébb forma. Ilyenkor a combcsont feje a vápában van, ám az orvos bizonyos műfogásokkal ki tudja mozdítani.
• A diszplázia, a csípőízület alulfejlettsége, kialakulatlansága hajlamosít a ficamra: röntgenfelvételen látható a vápa sekélyessége, melybe a combcsont feje nem tud rögzülni.
• Ritkábban már a méhen belül kialakul a tényleges ficam (teratológiás ficam): a combcsont feje valóban a vápán kívül helyezkedik el.

2. A szerzett csípőficam esetében a csípőízület anatómiai szempontból eredetileg ép, a ficam egyéb rendellenesség következtében alakul ki.

A csípőficam okai

A veleszületett csípőficam hátterében több ok is állhat. 

• Genetikai okok. Erre utal a családon belüli gyakoribb előfordulás, a felmenők és oldalági rokonok között egyaránt előforduló diszplázia, ízületi lazaság.

• Nemi specifikusság. Lányoknál a genetikai hajlam mellett a magzati életben az anyai hormonok lazító hatása fokozottabban érvényesül.

• Méhen belüli helyzet. Téraránytalanság (túl nagy magzat), kevés magzatvíz, farfekvés a csípőízület fejlődéséhez kedvezőtlen helyzetet, kényszerhelyzetet eredményez a méhen belül, ilyen terhességekből gyakrabban születnek csípőízületi diszpláziával, ficammal rendelkező újszülöttek. 

• Kedvezőtlen csecsemőgondozás. Diszplázia után helytelen pelenkázási, pólyázási mód, szűrővizsgálatok elmulasztása, javasolt terápia mellőzése következményeként felnőttkorra is hatással levő ficam alakul ki.

• Szerzett csípőficam bénulások, sérülések következtében, bizonyos gyermekbetegségek esetén, agykárosodással születetteknél, központi idegrendszer sérülésénél fordulhat elő, amikor a mozgató központ sérülése miatt a kifelé húzó izmok kerülnek túlsúlyba, és így kerül ki a combcsont feje a vápából.

Milyen tünetekkel jár a csípőficam?

A veleszületett csípőficam enyhe formái, a diszplázia tünetei újszülött korban és az első félévben sokszor nem feltűnőek. Árulkodó jelek lehetnek:

• aszimmetrikus combredők

• féloldalas fekvés, végtaghasználat, 

• egyik oldal jellemző mozgékonysága a másik oldal hanyagolása mellett,

• kifelé fordult lábszárak,

• eltérő végtaghossz

A második félévtől kezdve feltűnőbbek a tünetek:

• járás későbbi indulás,

• kacsázó járás, sántítás

A csípőficam fiatal felnőtt korra kialakuló tünetei már súlyosabb következményekkel járnak:

• csípő terhelhetősége csökken, fáradékonyság, fájdalom, mozgáskerülés

• sántítás,

• csípőízületi kopás,

• derékfájás

Hogyan diagnosztizálják a csípőficamot?

Rendszeres szűrővizsgálatokkal ellenőrzik a csípőízület fejlődését, így ma már csak ezek elmulasztásával maradhat felderítetlen a csípőficam bármelyik stádiuma.

• Fizikális vizsgálat a születés után, hathetes, három hónapos korban és a járni tanulás kezdetekor. Az orvos tapintással, műfogásokkal ellenőrzi a combcsont helyzetét, kimozdíthatóságát, megfigyeli a lábak helyzetét, hosszát, a bőrredők szimmetriáját.

• Ultrahangos vizsgálattal a tapintható, látható gyanús esetekben pontosan diagnosztizálható a diszplázia mértéke, rutin ultrahangos vizsgálattal a fizikálisan nem gyanús esetek is felderíthető. Az ultrahangos vizsgálat ugyanúgy része a rendszeres szűrővizsgálatnak, mint a fizikális ellenőrzés.

• Röntgen felvétellel pontosan kimutatható a tényleges ficam, a combcsont elhelyezkedése, erre indokolt esetben kerül sor.

Hogyan kezelhető a csípőficam?

A veleszületett csípőficam kezelése a rendellenesség mértékétől függően többféle módszerrel lehetséges. A mielőbbi diagnosztizálás és kezelés megkezdése a teljes gyógyulás és jó eredmény, valamint a súlyosbodás és ezzel a nagyobb beavatkozás megelőzése érdekében is fontos.

• Diszplázia esetén javasolt a terpeszes pelenkázás, hálózsák használata, a lábak szabadon hagyása, ébrenlétkor a hason fektetés. A csípőízület helyes fejlődését támogatja a hordozás. 

• A hagyományos segédeszköz, a Pavlik-kengyel ma is jó eredményt biztosít, nem fájdalmas és egyszerűen alkalmazható. A bőrszíjakkal a csecsemő lábszárát abban a helyzetben rögzítik, amelyek a csípőfejlődést segítő mozgásokat lehetővé teszik, ám a kóros kimozgást meggátolják. Amennyiben az orvos Pavlik-kengyel használatát rendeli el, azt folyamatosan kell hordania a csecsemőnek, minden pelenkázás után rá kell adni. Rendszeres ellenőrzésekkel kísérik a csípőízület fejlődését a teljes gyógyulásig, ami  4-6-8 hónapos kezelés után várható.

• Enyhébb esetben vagy Pavlik-kengyel utókezeléseként használatos a terpeszbetétes ruginadrág, ami a combcsontot a fejlődéshez szükséges helyzetben tartja.

• Műtétre kerülhet a sor, amennyiben a csecsemőkori kezelések elmaradtak, vagy hiányos kivitelezésük miatt eredménytelenek voltak, valamint szerzett csípőficam esetében. 

• A fiatalkorban kiderült csípőficam következményei gyógytornával részben ellensúlyozhatók, korrigálhatók.

Hogyan előzhető meg a csípőficam ?

Veleszületett instabil csípőízület és diszplázia esetén kiemelten fontos az ajánlott terápia gondos kivitelezése, ezzel szinte 100 %-ban megakadályozható a tényleges ficam kialakulása, és a csípőízület az ép anatómiai helyzetbe kerül. Ez a gondoskodás a teljes élethosszra vetülő következményekkel jár, ám sajnos az ellenkezője is igaz: a korai terápia elmulasztása súlyos következményekkel, elsősorban idő előtti csípőízületi kopással jár.