A gerincferdülés fajtái, tünetei, okai, diagnosztizálása, kezelése és megelőzése

A gerinc a csontváz központi része, egészséges állapotban szemből nézve egyenes, oldalról nézve a járás során kialakult enyhe S görbület a háti szakaszon domború, az ágyéki szakaszon homorú. Gerincferdülés (scoliosis) esetén a gerinc egy része oldalirányban jobbra vagy balra görbül. A csigolyák elmozdulnak egymáson vagy elfordulnak, elcsavarodnak egymástól. 

Jellegzetesen érintett szakasz a háti-ágyéki átmeneti rész. Lányoknál gyakoribb, a 15 %-ot is eléri. A prognózis szempontjából meghatározó, hogy a ferdülés melyik életszakaszban alakult ki, mekkora szakaszt és milyen mértékben érint. Rosszabb kimenetelű a korai kialakulású, sok csigolyát érintő, nagyfokú eltérés.

A gerincferdülés fajtái

A gerincferdülést a kialakulásának ideje szerint csoportosíthatjuk. Ez egyúttal előrevetíti a betegség kimenetelét, és meghatározza a kezelést.Több életszakaszban is kialakulhat: kisgyermekkorban, gyermekkorban és serdülőkorban.

1. Infantilis scoliosis - csecsemő- és kisgyermekkorban (0-3 év) kialakuló gerincferdülés korai felültetés, felállítás, járatás, a mozgásfejlődés sürgetése következtében alakulhat ki. A legrosszabb prognózist jelenti.
2. Juvenilis scoliosis  - 5-10 éves korban kialakuló gerincferdülés
3. Adolescens scoliosis - 10-14 éves korban, serdülőkorban kialakuló gerincferdülés

Csoportosíthatjuk a gerincferdülést a rendellenesség jellege szerint is:

1. Funkcionális gerincferdülés 10-15 éves kor táján, lányoknál kétszer gyakrabban alakul ki, nem jár együtt csigolyaelmozdulással, bordapúppal.
2. Strukturális gerincferdülés a csigolyák aszimmetrikus fejlődése miatt alakul ki legtöbbször 10-12 éves korban, gyakran torzióval, bordapúppal jár. 

A gerincferdülés okai

A gerincferdülés kialakulásának oka leggyakrabban (85 %-ban) ismeretlen. Az ilyen idiopátiás gerincferdülés gyakran 10-12 éves korban vagy ezt követően alakul ki. Hátterében az állhat, hogy az izomzat fejlődése nem tart lépés a csontokéval, a testsúlygyarapodással. Közvetlen oka tehát: 

• a gyenge hátizomzat
• tartáshiba, hanyag tartás, egyoldalú tartás
• mozgásszegény életmód
• gyors súlytöbblet szerzése
• lányoknál a serdülőkorral induló női hormontermelődés hatására ellazul a szalagrendszer

Az esetek fennmaradt 15 %-ában fejlődési rendellenesség, anyagcserezavar, izomsorvadás áll a háttérben.

Milyen tünetekkel jár a gerincferdülés?

A gerincferdülés sokszor szabad szemmel is látható tünete:

• Egyik oldalon magasabban helyezkedik el a váll és a csípő, mint a másikon.
• Hátfájás, fáradékonyság, csökkent terhelhetőség árulkodik a bajról.
• Sánta, féloldalas járás alakul ki.

További tünetek a gerincferdülés következményeként, szövődményeként  alakulhatnak ki:

• az ízületek egyenlőtlen terhelése miatt egyik oldali ízületi kopás, pl. boka-, térd-, csípőízület
• nagyfokú gerincferdülés a mellkas terhelése miatt légzési elégtelenség, másodlagos szívbetegség

A scoliosis diagnosztizálása

A gyermekkori gerincferdülés diagnosztizálásában első lépésként a spontán észrevétel, illetve a rendszeres szűrővizsgálatok állnak. A szülő vagy a védőnő (gyermekorvos, iskolaorvos) felfedezi a látható eltéréseket, fizikális vizsgálattal megerősítheti a gyanút:

• fal mellé vagy mérőrúd elé állítva a gyereket szemből látható és mérhető a vállak és csípő két oldalának eltérő magassága
• előre lehajló testhelyzetben látható a hát egyik oldalának kiemelkedőbb domborulata (bordapúp vagy ágyéki púp)

A fizikális vizsgálat mellett röntgenfelvétel is szükséges az oldalirányú görbület mértékének meghatározásához. A gerinc görbületének mértékegysége a Cobb fok, a függőlegestől való eltérést mutatja.

Hogyan kezelik a gerincferdülést?

A gerincferdülés kezelése a görbület mértékétől függően konzervatív kezeléssel gyógytornával, fűzővel, illetve műtéttel történik. Funkcionális gerincferdülés esetében igen hatékony a mozgásterápia.

•  20 foknál kisebb görbület esetén gyógytorna javasolt. Ennek célja a hátizomzat erősítése, izomegyensúly kialakítása. A testnevelésóra alóli felmentés felesleges, a testnevelés tanár tudja, milyen gyakorlatokat nem végezhet a gerincferdüléssel élő tanuló. A gyógytorna gyakorlatok helyes elsajátítása után minden nap kell végezni azokat.
• Gyógytorna kiegészítése úszással - ez a sportág javasolt a leginkább gerincferdülés esetén.
• Gyógytorna előtt hatékony a manuálterápia, a mélyizmokat is ellazítva az ezt követő torna eredményessége is növekszik.
• Torna után kinezio tape felhelyezésével őrizhető meg az elért testhelyzet.
• 20 - 25 fok közötti gerincferdülést fűző viselésével korrigálják. Az egyénre készült fűző passzív módon ellenkormányozza a ferdülést, segít a helyes tartás kialakításában, és stimulálja a hát tartó izmait.
• 30-45 fokot elérő görbület esetén a műtét elkerülhetetlen a súlyos légzőszervi és szívproblémák kialakulásának elhárítására. 

Hogyan előzhető meg a gerincferdülés?

Az idiopátiás gerincferdülés megelőzése érdekében legtöbbet szülőként tehetünk: tartsuk be az általános egészségmegőrző javaslatokat.

• Ne hozzuk a csecsemőt és kisgyereket olyan testhelyzetbe, amit önállóan nem képes felvenni. Ne ültessük fel kitámasztva, ne állítsuk bébikompba, ne vezetgessük kézen fogva.
• Minél kevesebb időt töltsön pihenőszékben, autós hordozóban vagy gyerekülésben.
• A mindennapos mozgást, testedzést tegyük a család közös programjává, váljék természetes szokássá.
• Helyes étkezési szokások kialakításával előzzük meg a túlsúlyt, és gondoskodjunk elegendő kalcium- és D-vitaminbevitelről.
•  A rendszeres szűrővizsgálatoknak köszönhetően időben felfedezhető a csekély mértékű gerincferdülés is. Ebben az esetben különösen figyeljünk az elrendelt kezelés betartására, helyes kivitelezésre.