Az izomgyengeség fajtái, kialakulása, tünetei és kezelése

Az izomgyengeség általában nem önálló kórállapot, hanem valamilyen betegség tünete. Lényege, hogy az izmok nem képesek a megfelelő erőkifejtésre. Egyes betegségek esetében a simaizomzatot is érintheti. A vázizomzat gyengesége megmutatkozhat krónikus fáradtságban, az izomerő látványos csökkenésében, mozgás kerülésében, illetve egyes mozgástevékenységek nehézkes kivitelezésében. A mozgásszervi tünet sok esetben nem mozgásszervi betegségek figyelmeztető vagy kísérő tünete.

Az izomgyengeség fajtái

Az izomgyengeséget aszerint csoportosíthatjuk, hogy mozgásszervi problémának vagy más betegség tünetének diagnosztizálható-e, valamint, hogy mely izmokat érint. 

1. Időskorral, edzéshiánnyal, izomrenyheséggel, mozgáshiánnyal, kapcsolatos izomsérülés.
2. A szívizmot, légzőszerv izmait, nyelv izmait, nyelést végző izmokat érinti.
3. Más betegségek tüneteként jelentkezik.

Mitől alakul ki az izomgyengeség?

Az izomgyengeség hátterében szerteágazó betegségek állhatnak.

• autoimmun betegségek
• szklerózis multiplex
• pajzsmirigy alulműködése, 
• hormonális betegségek,
• krónikus fáradtság szindróma,
• hiánybetegségek, pl. vashiányos vérszegénység, B12-vitaminhiány,
• vitamin- és ásványianyag-hiány,
• izmok átmeneti vagy krónikus rossz tápanyag-ellátottsága, elektrolithiány, 
• alacsony vércukorszint (cukorbetegeknél erre figyelmeztető tünet az izomgyengeség)
• koronavírus-fertőzés hosszútávú következménye
• lezajló bakteriális vagy vírusfertőzés
• mozgásszegény életmód
• izomsorvadás

Milyen tünetekkel jár az izomgyengeség?

Az izomgyengeség általános tünete, hogy az izmok nem képesek a szükséges összehúzódás kifejtésére. Attól függően, mely izmokat érinti, előfordulhat

• szívizom gyengesége, légzőszervek csökkent működése, nyelési nehézség,
• mozgás nehezítettsége, végtagok gyengesége,
• általános és pihenéstől független fáradtság,
• az alapbetegség más kísérő tüneteivel együttes megjelenés
• csökkenő izomerő,
• izomtömeg látványos fogyása

Hogyan diagnosztizálják az izomgyengeséget?

Az izomgyengeség diagnosztizálása széleskörű. Fontos feltárni a háttérben húzódó okokat. Izomgyengeség tünetével forduljunk először a háziorvoshoz. A tünetek és kísérő tünetek alapján a háziorvos további szakorvosi vizsgálatokat, laborvizsgálatot kér. A végső diagnózis felállítása több vizsgálat eredményének összevetése alapján, akár több hét vagy hónap után lehetséges. 

Hogyan kezelhető az izomgyengeség?

Az izomgyengeség kezelése tüneti és oki jellegű. Elsősorban a hátterében álló betegség, a kiváltó ok kezelését jelenti. Emellett tüneti kezelésként, illetve amennyiben nem áll más betegség az izomgyengeség tünete mögött, mozgásszervi betegségként reumatológus, gyógytornász kezeli. A terápia célja az izomgyengeség folyamatának megállítása, izomerő megőrzése és fokozatos növelése. Ebben szerepet kap 

• a gyógytorna

• mozgás fokozatos bevezetése és fenntartása

• vitaminok, ásványi anyagok pótlása

• hiányállapotok megszüntetése

• fizikoterápia

Hogyan előzhető meg az izomgyengeség?

Az izomgyengeség csak részben előzhető meg. Amennyiben autoimmun, genetikai hátterű, hormonbetegség áll a tünetek mögött, azok megelőzéséért keveset tehetünk. Az izomgyengeség, mint mozgásszervi betegség megelőzésében azonban van felelősségünk.

• Minden életkorban, fizikai állapotunkhoz mért aktivitással, mozgással tartsuk fenn testünk általános izomerejét. 

• Minden alkalmat használjunk ki a mozgásra, különösen ülőmunka mellett (gyaloglás, túrázás, lépcsőzés, biciklis közlekedés, szabadidő mozgással töltése)

• Az életkor előrehaladtával se hagyjunk fel a mozgással.

• Vegyük igénybe gyógytornász segítségét a nekünk megfelelő mozgásforma megtalálásához.

• Gondoskodjunk a megfelelő folyadékpótlásról (napi min. 2 l), vitamin- és ásványianyag-bevitelről.

Mit kell még tudnunk az izomgyengeségről?

A korábban nem tapasztalt, váratlanul fellépő vagy fokozatosan kialakuló izomgyengeség nem elfogadható, “normál” állapot. Forduljunk orvoshoz a háttérben rejlő betegség felderítésére.