Az izomsorvadás fajtái, kialakulása, tünetei, kezelése és megelőzése

Az izomsorvadás az izomzat fokozatos leépülésével járó betegség. Az izomtömeg elvesztése nemcsak az izomerő gyengülésében nyilvánul meg, hanem akár tolószékbe is kényszerítheti a beteget. A nyelési, légzőizmok működésének elvesztése pedig életveszélyes állapotot idézhet elő. Fontos megkülönböztetni az izomsorvadás egyes fajtáit, mert a fizikai aktivitás következtében kialakuló izomsorvadás folyamata megállítható, és az izomzat részben vagy teljesen visszanyerhető.

Az izomsorvadás fajtái

Az izomsorvadás fajtáit a hátterében álló okok szerint különböztethetjük meg, de kimenetele és kezelése szerint két egymástól jelentősen eltérő csoportba sorolhatjuk a többféle, izomsorvadással járó betegséget.

1. Progresszív jellegű, más háttérbetegséghez kötött izomsorvadás.

2. Visszafordítható állapot, mozgatással, helyes táplálkozással az izomrostok visszanyerik teljesítőképességüket.

Mitől alakul ki az izomsorvadás?

Az izomsorvadás hátterében számos tényező állhat. Több különböző betegség velejárója lehet az izomsorvadás. Bár mindegyik önálló betegség, kimenetelük szerint nagyobb csoportokba sorolhatjuk.

• Izomdisztrófia: különböző genetikai, autoimmun, anyagcsere-, idegrendszeri betegségek okozzák az izmok leépülését.

• Öregedéssel járó izomvesztés - időskori izomsorvadás: a természetes élettani folyamatok része.

• Alultápláltság (kóros diéta) miatt az izmok nem jutnak fenntartásukhoz elegendő tápanyaghoz.

• Hosszabb kórházi kezelés, csonttörés, betegség okozta fizikai aktivitás hiánya miatt az izmok a nem használatuktól fejlődnek vissza.

Milyen tünetekkel jár az izomsorvadás?

Az izomsorvadás tünetei a kiváltó okoktól függetlenül részben azonosak, másrészt azok függvényében különböznek. Hasonló tünetek:

• az izomtömeg veszít térfogatából, vékonyabb lesz
• teljesítőképessége gyengül

Speciális tünetek a progresszív folyamatok esetében:

• az izmok nem képesek a végtagokat helyes pozíciójukban tartani
• nem képesek az élettani funkciók ellátására (légzés, nyelés)

Hogyan diagnosztizálják az izomsorvadást?

Az izomsorvadás tüneteit az orvos a panaszok alapján fizikális módszerekkel felméri. Amennyiben a kórtörténet ismertetése után felmerül, hogy nem izomsérülés, illetve fizikai aktivitás hiánya okozza az izmok sorvadását, szükséges a hátterében álló betegség felderítése. Ez hosszabb folyamat, több vizsgálat alapján lehet az egyes specifikus betegségeket diagnosztizálni, a sorozat része: 

• vérvétel, 
• röntgen, CT,
• MRI,
• EMG,
• enzimdiagnosztikai vizsgálat,  
• izomszöveti biopszia,
• genetikai diagnosztika,
• idegvezetési vizsgálatok.

Hogyan kezelhető az izomsorvadás?

A kezelés a diagnózis függvényében lehet:

• állapot fenntartására irányuló, a rosszabbodást késleltető, a kiváltó betegségre irányuló, tüneti jellegű, az előrehaladást gátló, gyógyszeres, fizikoterápiás kezelés, műtéti beavatkozás,
• történhet az életminőség megőrzése érdekében gyógytornával, fizikoterápiás kezelésekkel, 
• visszafordítható izomsorvadás esetében az izmok visszaépülését célozza a fizikai aktivitás fokozatos visszavezetése gyógytornával, kiegészítve fizikoterápia, elektrostimuláció, ultrahangterápia-kezeléssel, helyes étrend kialakításával.

Hogyan előzhető meg az izomsorvadás?

Az izomsorvadásnak csak az a fajtája előzhető meg, amely egyéb betegséghez nem, csak a fizikai aktivitás hiányához kötött. A megelőzés érdekében

• ágyhoz kötött betegség esetén is végezzünk gyógytornász segítségével elsajátított gyógytorna-gyakorlatokat,
• mozgáshiánnyal járó állapotban vegyünk igénybe fizikoterápiás kezeléseket az izomtömeg stimulációjára,
• állapotunktól függően átmeneti betegség után minél előbb térjünk vissza a lehetséges fizikai aktivitáshoz,
• végezzünk vízi gyakorlatokat, ússzunk,
• ha nem betegség, hanem életmód okoz mozgáshiányt életünkben, csak fokozatosan, gyógytornász, személyi edző bevonásával, fizikoterápiás kiegészítő kezelésekkel kezdjük erősíteni az izomzatot,
• vegyük igénybe dietetikus segítségét az izmok tápanyagszükségletét kielégítő étrend összeállításához,
• tartsuk fenn és fokozatosan emeljük a fizikai aktivitást,
• hirtelen elhatározások helyett a mindennapos mérsékelt aktivitásra törekedjünk,
• végezzünk izomtömeg megtartását, erősítését célzó gyakorlatokat .

Mit kell tudnunk még az izomsorvadásról?

Az öregedéssel járó folyamatok üteme és eredménye jórészt a kiindulási állapottól is függ: minél edzettebb, fittebb állapotból indulnak ki, annál kisebb veszteség észlelhető, időben kitolhatók a súlyos károsodások, a leépülés lassabban zajlik. Fiatal- és középkorban kell összegyűjtenünk és folyamatosan fenntartanunk azt az izomállapotot, amely kedvező kiindulási alapot jelent az időskor kapujában. Éljünk ezzel a felelősséggel és lehetőséggel!