Az izomszakadás és izomhúzódás kezelése, tünetei, gyógyulási ideje

Az izomhúzódás és izomszakadás az izomrostok kisebb és nagyobb mértékű károsodása. Leginkább sportoláskor érheti az izmokat olyan mértékű túlterhelés, hogy az az izmok sérüléséhez vezet, de hétköznapi tevékenység közben is megtörténhet hirtelen vagy rosszul kivitelezett mozdulat eredményeként. Az egyik leggyakoribb sportsérülés a 35 és 50 év közötti amatőr sportolók körében. Leginkább a combhajlító és -feszítő, valamint az alsó lábszár izmait, testépítőknél a has- és mellizmot, bicepszet érinti. 

Az izomsérülések fajtái

Az izomsérüléseket az izomrostok károsodásának súlyossága, a funkciócsökkenés mértéke szerint csoportosíthatjuk:

1. Az izomhúzódás a rostok túlnyúlása, mikroszakadások keletkezése. Funkciókiesés nem jellemző, mérsékelt fájdalom mellett megmarad a mozgathatóság.
2. Az izomszakadás nagyobb akut károsodás, a rostok folytonossága részlegesen vagy teljesen megszakad. Funkciócsökkenés vagy funkciókiesés jellemző, nem mozgatható az izom.

Az izomhúzódást és -szakadást aszerint is csoportosíthatjuk, hogy egy meghatározott sérüléshez vagy huzamos idő alatt kialakult sérüléshez köthető.

Eszerint lehet:

1. akut izomsérülés. Jellegzetesen sportbalesetből eredő  károsodás.
2. krónikus izomsérülés. Helytelen testtartás, tartós egyoldalú terhelés, például monitor előtt ülés, autóvezetés közben észrevétlen, de állandó nyújtást jelent.

Mitől alakul ki az izomhúzódás és izomszakadás?

Az izomhúzódás és -szakadás az izmok túlnyújtásának következtében történik. Kialakulásában több tényező is szerepet játszik: az izmok állapota, a mozdulat kivitelezése, a terhelés mértéke. 

• Akut sérülés hátterében állhat a bemelegítés hiánya. Ilyenkor az izmok vérellátása rosszabb, olyan mozdulat vagy terhelés is sérüléshez vezethet, amit bemelegített izmok sérülésmentesen el tudtak volna végezni.

• Ha az izmok alaptónusa kötött, hajlamosabbak a sérülésre. Krónikus izomhúzódás hátterében gyakran merev tartás áll. Ide tartoznak a nyak izmai, a trapézizom felső szakasza, a comb hátsó oldalának combhajlító izma az ülőmunkát végzőknél.

• Bizonyos sportágak jellegéből fakadóan nagyobb a sérülésveszély: a kontaktsportoknál, dinamikus sportoknál az akut izomsérülés gyakoribb, ciklikus sportoknál (kerékpár, futás) az izmok krónikus károsodása.

• Nagy sebességű mozgás vagy kitartott mozdulat, túlzott sporttevékenység vagy folyamatos mikrosérülések, rossz edzésterv, hirtelen megemelt terhelés mind izomsérüléshez vezethet.

Milyen tünetekkel jár az izomhúzódás és izomszakadás?

A tünetek az izomrostok sérülésének mértékétől és jellegétől függően változnak. Minél több izomrostot érint, annál erőteljesebbek a tünetek. 

1. Izomhúzódás esetén általános tünet a fájdalom és a sérült izom gyengesége. Emellett jelentkezhet:

• duzzanat, ödéma

• a terület pirossága, a bőr véraláfutáshoz hasonló elszíneződése

• izomgyengeség, izomláz, az érintett izom mozgatása fájdalmas

2. Izomszakadás esetén a sérült végtag nehezen vagy egyáltalán nem mozgatható.

• A fájdalom és duzzanat olyan jelentős, hogy a sérült orvoshoz fordul.

• A fájdalom hirtelen lép fel a rostok szakadásakor.

• az érintett izom diszfunkciója

• duzzanat

• vérömleny

• külalaki változás

Hogyan diagnosztizálják az izomhúzódást és izomszakadást?

Izomhúzódással jellemzően nem vagy ritkán  fordulnak orvoshoz a sérültek. Sportolók ellátását a masszőr, gyógytornász, sportorvos végzi. Izomszakadás esetén az orvosi ellátás nélkülözhetetlen. Fizikális vizsgálat során az orvos megtekinti és megtapogatja a sérült lágyrészt, passzív mozgatással különböző helyzetekbe hozza. Amennyiben felmerül egyéb sérülés gyanúja,  röntgenfelvétellel kizárható a csontsérülés. Az izmok sérülése ultrahang és MR-vizsgálattal látható.

Hogyan kezelhető az izomhúzódás és izomszakadás?

A kezelés első lépése minden esetben a pihentetés, a túlnyújtott izom ellazítása, tehermentesítése, a feszülés oldása. Ma már a korábbi, hagyományos terápia mellett újabb szemléletű kezelési mód is ismert. 

Korábbi, hagyományos terápia:

• Immobilizáció. A sérüléstől függően, de általában öt napig az izom teljes pihentetése szükséges.

• Kompresszió. Helyezzünk a sérült izomra annyira szoros, rugalmas kötést, hogy a vérkeringést azért ne akadályozza.

• Hűtés. Jegeléssel hűtsük a területet, a bőr és a hűtőpárna közé tegyünk egy textilréteget.

• Emelés. Megemelt, felpolcolt helyzet segíti a duzzanat lohadását.

Az újabb szemléletű aktív terápia szerint a mozgás támogatja a mielőbbi regenerálódást, ezért a teljes nyugalmat húzódás esetén legfeljebb két, szakadás esetén öt-hét napig javasolja.

• Tehermentesítéssel végezzük a mozgást: mankóval, kinesio tape felhelyezése mellett. 

• A szövetek gyógyulását, az ödéma felszívódását szakember által, egyénre szabottan tervezett mozgás serkenti.

• Kompresszió, hűtés, emelés szintén javasolt.

• Fizikoterápiás kezelések gyorsítják a regenerálódást.

• A rehabilitációhoz a gyógytorna feltétlenül szükséges.

• Műtétre csak nagyon ritkán kerül sor izomszakadás esetén.

Mennyi időt vesz igénybe a gyógyulás?

1. Izomhúzódás néhány nap vagy néhány hét alatt gyógyul.

2. Izomszakadás gyógyulása attól is függ, mennyire tehermentesíthető az izom. A vádli izomszakadás gyógyulása két-három hónapot is igénybe vehet, míg a kevésbé terhelt combizom szakadás három-négy hét alatt is gyógyulnak.

Hogyan előzhető meg az izomhúzódás és izomszakadás?

Az izmok sérülése, húzódás és szakadás egyaránt a terhelés optimalizálásával, valamint az izmok állapotának javításával is megelőzhető:

• Sportolás, mozgás előtt, reggel felkelés után alaposan és fokozatosan melegítsük be az egész testet.

• Szükség esetén gyógytornásztól sajátítsuk el a helyes testtartást, állítsuk be a munkaállomást, hogy ne kelljen “kényszertartásban” ülni a monitor előtt.

• Edzés során fokozatosan emeljük a terhelést.

• Folyamatos folyadékpótlással biztosítsuk az izmok jó teljesítőképességét. A kisebb fokú kiszáradás is növeli az izmok sérülékenységét. 

Mit kell tudnunk még az izomhúzódásról és -szakadásról?

Egyes testrészek fokozottabban ki vannak téve az izomsérülésnek, különösen ügyeljünk ezeknek az izomcsoportoknak a helyes használatára:

• A láb deformitásai (lúdtalp, tengelydeformitás), tartáshiba, túl feszes vagy túl gyenge combfeszítő és combhajlító izmok az izomrostok sérüléséhez, szakadásához vezethetnek.

• A hátizom krónikus húzódása a hátfájás gyakori oka. Hátterében állhat az izomegyensúly hiánya, a hátizmok gyengesége, ami célzott gyakorlatokkal, edzéssel, gyógytornával megszüntethető.

• Izomhúzódás derékban emelés, rossz mozdulat, de akár folyamatos terhelés következménye. Ilyenkor valamely ágyéki izom nyúlik túl hosszúra.

• Izomhúzódás a lábszárban a lábfájdalmak leggyakoribb oka: egy-egy izom hirtelen túlhúzódik irányváltás, esés, ütés, baleset során.