A térdszalagok sérülései

Térdszalag sérülés esetén a négy fő térdszalag közül általában több együtt, vagy a meniscus porcgyűrűvel, térdfelszínekkel együtt sérül. A térdszalagok súlyos sérülése, szakadása az ízületi tok károsodásával, rándulással, ficammal is együtt járhat.

Ezen szalagok sérülése leginkább aktív, valamint visszavonult, de alkalmanként játszó, valamint amatőr focistáknál, 45-55 éves kor táján fordul elő. Sérülékenysége abban rejlik, hogy a két leghosszabb csontunk, a combcsont és a sípcsont nagy erőkart jelent a találkozásuknál levő ízületünk, a térd stabilitását biztosító rugalmas, rostos szalagok számára, különösen, ha nagy igénybevételnek vannak kitéve.

A térdszalag sérülések fajtái

A térdszalagok sérülései a károsodás jellege és súlyossága szerint lehet: 

1. Húzódás. A szalagok hirtelen megnyúlnak, de visszatérnek eredeti helyzetükbe.

2. Nyúlás. A szalagok többszöri húzódás eredményeként nem nyerik vissza feszességüket, rugalmasságukat. A megnyúlt szalagok lazábbak, az ízület instabilitását okozzák.

3. Részleges szakadás. A szalagokon kisebb szakadás történik, a rostok egy része szakad be.

4. Szakadás. A legsúlyosabb sérülés, valamelyik szalag, esetleg mindegyik elszakad.

A sérülések során az alábbi szalagok érintettek:

1. Elülső keresztszalag - a leggyakoribb sérülés.

2. Hátulsó keresztszalag - ritkábban fordul elő.

3. Külső és/vagy belső oldalszalagok - a belső oldalszalag sérülése gyakori, a külsőé ritkább. 

4. Oldalszalag kiszakadása a csontból

5. Szerencsétlen hármas - jellegzetes eset, az elülső keresztszalag, a belső oldalszalag és a meniscus egyszerre sérül.

A térdszalag sérülés okai

A térdszalag sérülései tipikus sportbalesetnek mondható: síelés, labdarúgás, jégkorong, korcsolyázás és a hirtelen megállással járó labdajátékok során hat a térdszalagokra olyan nagy és oldalirányú erő, ami a szalagokat károsítja. Hétköznapi mozgás során is előfordulhat véletlen rossz mozdulat. További okok: 

• az ízület csavarodásával járó mozdulatok

• az ízület oldalirányú kimozdulása 

• baleset során az ízületre túl nagy terhelés hárul

• genetikailag lazább szalagok esetén nagyobb a rizikófaktor

• genetikailag túl feszes szalagok sérülékenyebbek

• korábbi sérülés során károsodott szalagok kevésbé terhelhetők

Milyen tünetekkel jár a térdszalag-sérülés?

Általános tünet a fájdalom és az ízület instabillá válása, különösen egyenetlen talajon vagy hirtelen irányváltoztatásnál. Emellett a sérülés helyére vonatkozólag jellegzetes tünetek is vannak:

• Elülső keresztszalag sérülésekor: hirtelen hasító fájdalom, térd duzzanata, összerogyás érzése az instabilitás miatt.

• Hátulsó keresztszalag sérülésekor: térd duzzanata, fájdalom.

• Keresztszalagok sérülésekor olykor pattanó hang is hallható.

• Oldalszalag sérülésekor oldalirányú mozgás esetén jelentkezik az instabil érzés

• Ízületi blokk: az ízület nem terhelhető, a leszakadt szalagvégek becsípődnek az ízületi felszínek közé.

Hogyan diagnosztizálják a térdszalagok sérülését?

A térd sérülése esetén több lépésben lehet behatárolni a szalagok sérülését. Az orvos fizikálisan megvizsgálja a sérültet, kikérdezi, hogyan zajlott a baleset. 

• Mozgatással ellenőrzi a térd kimozgathatóságát, kóros mozgathatóságát.

• Röntgennel ellenőrzi, történt-e csontsérülés. 

• A lágyrészek képalkotó vizsgálata szükség esetén MR-rel történik.

• Az ízületi folyadék lebocsátásával látható, véres-e. Ez utal csontsérülésre és/vagy szalagszakadásra.

• Artroszkópos beavatkozással lehetőség van a szalagszakadás diagnosztizálása mellett a leszakadt rész eltávolítására is.

Hogyan kezelhetők a térd szalagsérülései?

A szükséges kezelés a sérülés súlyosságától és az érintett szalagtól, valamint a kórelőzményektől is függ. A konzervatív kezelés vagy a műtéti megoldás közül az orvos a várható jobb eredmény és a konkrét eset ismeretében választ.

•  Részleges szakadás és az oldalszalagok sérülése esetén a sérült szalagok rögzítés mellett önmaguk is gyógyulnak. A kímélés a pihentetéstől rögzítősín felhelyezésén át a gipszelésig terjed. A gyógyulás ez esetben hegesedéssel történik.

• Teljes szalagszakadás esetén az orvos a legtöbb esetben artroszkópos műtéti úton varrja a szalagokat. Ezt követően is szükséges a rögzítés, majd a gyógytorna

• A szakadt keresztszalagot ínnal pótolja az orvos. 

• Az oldalszalagok műtéte feltárással, szalagvarratokkal történik.

• Minden esetben fontos a beavatkozást követően a gyógytorna.

Hogyan előzhetők meg a térdszalag-sérülések?

Sportolásnál vegyük figyelembe életkorunknak megfelelő fizikai állapotunkat: negyven-ötven éves korban a rostos szalagok teherbíróképessége és rugalmassága már veszített korábbi állapotából.

• Őrizzük meg az optimális testsúlyt.

• Túlsúllyal, edzetlenül ne a korábbi szinten terheljük az ízületeket.

• Rugalmas talajon fussunk.

• Fogyasszunk mindig elegendő (min. napi 2 liter) folyadékot a szövetek rugalmasságáért.

• Korábbi sérülések után ne hanyagoljuk el a gyógytornát, és a teljes terhelést csak teljes gyógyulás után (olykor egy év is lehet) vezessük be.

• Síelésnél megfelelően válasszuk ki a felszerelést és a tudásunkhoz mért pályát.

• Fáradtan mondjunk le a “csak még egy utolsó” menetről.

Mit kell tudnunk még a térdszalag-sérülésekről?

A szalagsérülések kezeléséhez ajánlott térdspecialistát választani, aki a különböző lehetőségek közül az adott sérülésnek legmegfelelőbbet választja ki. Elhanyagolt, kezeletlen szalagsérülés újabb sérüléshez, porckopáshoz, súlyosabb balesethez vezethet.